40 Gyakori kérdés az iszlámról

Ebben a könyvben 40 gyakori kérdést és választ találhatunk az iszlámmal kapcsolatban, amik segítségül szolgálhatnak az iszlám jobb megértésében is. Olyan témákat érint, mint Allah, a muszlimok, Mohamed próféta (Allah áldása és békéje legyen vele), Jézus (béke legyen vele), az iszlám pillérei, dzsihád, poligámia, a nők helyzete, és sok más nagyon fontos témát.

40 Gyakori kérdés az iszlámról

]  magyar – Hungarian – مجري [

 

Ali Ateeq Al-Dhaheri

Forditotta:

EUROPEAN ISLAMIC RESEARCH CENTER (EIRC)  

& Julia Gabriel 

Ellenőrizte: Gharabli Gabriella

 

2015 - 1436

 

 

﴿ 40 سؤالا حول الإسلام ﴾

« باللغة المجرية » 

 

على عتيق 

 

ترجمة:

المركز الأوروبي للدراسات الإسلامية

& جوليا جبريل

مراجعة: جبريلا غرابلي

2015 - 1436

 

 

  

40 Gyakori kérdés az iszlámról

Bevezetés

Minden dicséret Allahot illeti. Őt dicsérjük, az Ő segítségét és bocsánatát kérjük, és menedéket keresünk Nála saját lelkünk rossza elől és a rosszcselekedeteink elől. Senkit nem lehet tévútra vezetni, akit Allah vezet, és senki nem tudja a helyes útra vezetni azt, akit Allah a tévútra vezet.

Tanúsítom, hogy nincs más jogosan imádható istenség, csak Allah egyedül. Nincs Neki társa. És tanúsítom, hogy Mohamed az Ő szolgája és Küldötte.

Ebben a könyvben 40 gyakori kérdést és választ gyűjtöttem össze az iszlámmal kapcsolatban különböző forrásokból.

Segítségül szolgálhat az iszlám megértésében és kérdéseid megválaszolásában. Olyan témákat érint, mint Allah, a muszlimok, Mohamed próféta (Allah áldása és békéje legyen vele), Jézus (béke legyen vele), az iszlám pillérei, dzsihád, poligámia, a nők, stb.

Kérem Allahot, hogy vezessen az egyenes útra, azokéra, akik Allah kegyelmét kapták. 


1. Mi az iszlám?

Az „iszlám” szó békét és alávetést jelent. A béke azt jelenti, béke önmagunkkal és a környező világgal, és az alávetés azt jelenti, hogy az ember aláveti magát Isten akaratának. Tágabb értelemben az „iszlám” szó a béke elérését jelenti Isten akaratának való alávetés által.

Ez egy egyedi vallás, amelynek a neve egy erkölcsi hozzáállást és egy életmódot jelent. A judaizmus a Júda törzsről kapta a nevét, a kereszténység Jézus Krisztusról, a buddhizmus Gautama Buddháról és a hinduizmus az Indus folyóról. A muszlimok identitása azonban az iszlám üzenetére utal, nem Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele) személyére, ezért nem helyes, ha „mohamedánoknak” hívják őket.

 

2. Ki Allah?

Allah az arab szó az „egyetlen Istenre”. Allah nem csak a muszlimok Istene. Ő minden teremtmény Istene, mert Ő Teremtőjük és Fenntartójuk.

 

3. Allah úgy néz ki, mint mi?

Nem, Allah Tökéletes. Nem olyan, mint a teremtményei. A muszlim nem mond Allahról semmi olyat, amit Allah nem mondott Magáról. Allah Tökéletes és Egyedi.

 

4. Mi a Kába?

A Kába az istentisztelet helye, amelyet Isten parancsolt Ábrahámnak és Izmaelnek (béke legyen velük), hogy megépítsék több mint négyezer évvel ezelőtt. Az épületet kőből emelték, azon a helyen, ahol valószínűleg az Ádám (béke legyen vele) által épített első szentély volt. Isten azt parancsolta Ábrahámnak (béke legyen vele), hogy hívja az egész emberiséget e hely látogatására, és amikor ma a zarándokok odamennek, azt mondják: „A hívásodra jöttem Ó Uram!” - erre felelvén.

 

5. Ki a muszlim?

A „muszlim” szó azt jelenti, valaki aki aláveti magát Allah akaratának. Ezt azáltal teszi, hogy kijelenti: „nincs más isten, kivéve Allahot, és Mohamed Isten küldötte.” Tágabb értelemben azt jelenti, hogy mindenki, aki szándékosan aláveti magát Isten akaratának, az muszlim. Tehát minden próféta Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele) próféta előtt is muszlimnak tekinthetők. A Korán különleges jelentőséget tulajdonít Ábrahámnak (béke legyen vele), aki sokkal Mózes és Jézus (béke legyen velük) előtt élt, és „nem volt zsidó vagy keresztény, hanem muszlim volt”, mert alávetette magát Isten akaratának. Vannak olyan muszlimok, akik egyáltalán nem vetik alá magukat Isten akaratának, és olyanok is, akik mindent beleadnak abba, hogy az iszlám életstílust megvalósítsák. Az iszlámot nem lehet néhány egyén alapján megítélni, akik nevükben muszlimok, de tetteik, viselkedésük alapján nem élnek iszlám szerinti életet. Az ember annyira muszlim, amennyire aláveti magát Isten akaratának, hitében és tetteiben.

 

6. Ki volt Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele)

Röviden, Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele) az arábiai Mekka egy nemes törzsében született Kr. u. 570-ben. Ősei közt találjuk Izmael prófétát (béke legyen vele), Ábrahám próféta (béke legyen vele) fiát. Nem vett részt hivatalos oktatásban, először nevelőanyja nevelte, az akkori szokás szerint, majd nagyapja, majd nagybátyja. Fiatalként igaz ember hírében állt, aki szeretett egy barlangban meditálni. Negyvenéves korában megkapta a prófétaságot, amikor Gábriel angyal megjelent a barlangban. Ezt követően 23 éven keresztül kapott kinyilatkoztatásokat, amelyeket könyv formában állítottak össze. Ennek neve a Korán, és a muszlimok ezt tekintik Isten végső kinyilatkoztatásának. A Korán változatlan formában maradt fenn, eredeti formájában, és igazolja a Tórát, a Zsoltárokat és az Evangéliumot.[1]

 

7. Hogyan lett Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele) Isten prófétája és küldötte?

Negyven éves korában, mikor egyszer éppen meditálni vonult el, Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele) megkapta első kinyilatkoztatását Istentől Gábriel angyal által. Ez a kinyilatkoztatás, amely azután huszonhárom éven keresztül folytatódott, Koránként ismert. Amint elkezdte recitálni a szavakat, amit Gábrieltől hallott, és elkezdte hirdetni az igazságot, amit Isten kinyilatkoztatott számára, ő és követőinek kis csoportja üldöztetést szenvedtek, amely annyira súlyossá vált 622-re, hogy Isten parancsot adott nekik, hogy kivándoroljanak. Ez az esemény, a Hidzsra, vagyis ’kivándorlás’, amikor elmentek Mekkából a körülbelül 260 mérföldre, északra lévő Medinába, jelzi a muszlim naptár kezdetét. Néhány évvel később a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) és követői visszatérhettek Mekkába, ahol megbocsátottak ellenségeiknek és bevezették az iszlám törvénykezést. A Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) 63 éves korában bekövetkezett halála előtt Arábia nagy része muszlim lett, és halála után egy évszázadon belül az iszlám elterjedt Nyugaton Spanyolországig és Keleten Kínáig.

 

8. A muszlimok Mohamedet (Allah áldása és békéje legyen vele) imádják?

Nem. A muszlimok nem imádják Mohamedet (Allah áldása és békéje legyen vele) vagy más prófétákat. A muszlimok hisznek minden prófétában, mint Ádám, Noé, Ábrahám, Dávid, Salamon, Mózes és Jézus (béke legyen velük). A muszlimok abban hisznek, hogy Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele) volt az utolsó próféta. Abban hisznek, hogy Istent lehet egyedül imádni, nem emberi lényeket.

 

9. Mi a Korán?

A Korán azoknak a szavaknak a pontosan lejegyzett formája, amelyeket Isten nyilatkoztatott ki Gábriel angyalon keresztül Mohamed Prófétának (Allah áldása és békéje legyen vele). Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele) megjegyezte őket, majd lediktálta a társainak és az írnokok lejegyezték, akikkel többször újra ellenőrizte élete során. A 114 szúrából egyetlen egy szó nem változott meg az évszázadokon keresztül, tehát a Korán minden részletében az az egyedi és csodálatos szöveg, amelyet Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele) kapott kinyilatkoztatásként tizennégy évszázaddal ezelőtt.

 

10. Miről szól a Korán?

A Korán, Isten utolsó kinyilatkoztatott Szava, minden muszlim hitének és életmódjának elsőszámú forrása. Mindazokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek minket, embereket érintenek: bölcsesség, hitelvek, istenszolgálat, törvény, de az alapvető témája Isten és az Ő teremtményeinek kapcsolata. Ugyanakkor útmutatást ad egy igazságos társadalom, a helyes emberi viselkedés, és egy igazságot gazdasági rendszer megalapozásához is.

 

11. Van más szent forrás is?

Igen, a Szunna, a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) példája és gyakorlata, ez a muszlimok második fontosságú forrása. A hadíth megbízható forrásból közölt elbeszélés arról, amit a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) mondott, tett, vagy jóváhagyott. A hit a Szunnában az iszlám hit része. A Próféta mondásainak néhány példája: A Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt mondta:

„Isten nem könyörül meg azon, aki nem könyörületes másokkal.ˮ

„Senki sem hisz közületek, amíg nem kívánja testvérének azt, amit magának kíván.ˮ

„Nem az az erős aki harcol, hanem, az aki vissza fogja magát, haragjában.ˮ (Bukhári, Muszlim, Tirmidhi és Baihaqi hadíth-gyűjteményeiből.)

 

12. Honnan lehet tudni, hogy az iszlám az igazság?

♦ Csak ez a vallást tartja Allahot Egyedülvalónak, Egyedinek és Tökéletesnek.

♦ Ez az egyetlen vallás, ami abban hisz, hogy egyedül Allahot kell imádni, nem Jézust (béke legyen vele) , nem egy bálványt, nem egy angyalt, csakis Allahot.

♦ A Korán nem tartalmaz ellentmondásokat.

♦ A Korán tudományos tényeket tartalmaz, az időt 1300 évvel megelőzve. A Korán, amely 1400 évvel ezelőtt lett kinyilatkoztatva, olyan tudományos tényeket tartalmaz, amelyeket most fedeztek fel. Nem mond ellent a tudománynak.

♦ Allah kihívta a világot, hogy alkossanak olyat, ami hasonlít a Koránhoz. És azt mondta, hogy nem lesznek rá képesek.

♦ Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) volt a történelem legbefolyásosabb embere. Egy nem muszlim által írt könyvben, amelynek címe: „A száz legbefolyásosabb ember a történelemben”, Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) első helyen szerepel. Jézus Próféta (béke legyen vele) a harmadik volt. Megjegyzendő, hogy Jézus Próféta (béke legyen vele) szintén Allah által küldött próféta.

 

13. Az iszlám elfogad más hiteket?

A Korán azt mondja:

„Allah nem tilt el benneteket azoktól, akik a vallás miatt nem harcoltak veletek és nem űztek el az otthonaitokból. Ezekkel legyetek jóravalók és méltányosak! Allah szereti a méltányosakat.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 60:8]

 „Nincs kényszer a vallásban.[...]” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:256]

Az iszlám törvénykezés egyik feladata, hogy védelmezze a kisebbségek kivételezett helyzetét, és ezért van az, hogy a nem muszlim imahelyek virágoztak az iszlám világban mindenhol. A történelem sok példát mutat a muszlimok más vallások iránti toleranciájára. Például amikor Omár kalifa (Allah legyen vele elégedett) bement Jeruzsálembe 634-ben, amnesztiát hirdetett mindenkinek, és vallásszabadságot biztosított a város minden vallási közösségének. Másik példa, hogy a muszlimok, akik Spanyolországban uralkodtak, annyira toleránsak voltak más hitek iránt, hogy a zsidó civilizáció, a muszlimok uralkodása alatt, élte aranykorát.

És nem csak ennyi, de az iszlám törvény megengedi a nem-muszlim kisebbségeknek, hogy saját bíróságot szervezzenek, megengedve nekik ezáltal, hogy saját törvényeik szerint ítélkezzenek egymás közt.

 

14. Az iszlám és a kereszténység eredete különböznek?

A judaizmussal együtt Ábrahám prófétáig (béke legyen vele) és pátriárkáig nyúlik vissza, és e három vallás prófétája mind az ő leszármazottai – Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele) az idősebb, Izmael leszármazottja, Mózes és Jézus pedig Izsáké (béke legyen velük). Ábrahám alapította meg azt a települést, amely ma Mekka városa, és építette meg a Kábát, amely felé minden muszlim fordul, amikor imádkozik.

 

15. Mit gondolnak a muszlimok Jézusról (béke legyen vele)?

A muszlimok nagyra becsülik Jézust (béke legyen vele) és édesanyját, Máriát (béke legyen vele). A Korán elmondja nekünk, hogy Jézus (béke legyen vele) csodálatos módon született apa nélkül.

„Jézus példázata Allahnál olyan, mint Ádám példázata: porból teremtette meg őt, majd azt mondta neki: «Légy!» És már meg is volt.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:59]

Sok csodát kapott, mint próféta. Ezek közé tartozik az, hogy születése után nem sokkal beszélt, hogy megvédje édesanyja tisztaságát. Isten más ajándékai a számára a vakok és a betegek meggyógyítása, a halott feltámasztása, egy madár megformálása agyagból, és ami a legfontosabb, az üzenet, amit hordozott. Ezeket a csodákat azért adta neki Isten, hogy megalapozza prófétaságát. A Korán szerint nem lett keresztre feszítve, hanem felemeltetett a Mennybe. (Korán, Mária fejezet)

 

16. „Hogy hihettek Istenben, mikor nem látjátok, nem halljátok, nem érintitek, nem érzitek az illatát, ízét, és még csak azt sem képzelhetitek el, hogy milyen?ˮ

Tudjuk Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele), tanításaiból, hogy Istent valójában senki sem látta – legalábbis nem, amíg élt. Érzékszerveinket sem vagyunk képesek használni ahhoz, hogy bármilyen kapcsolatba lépjünk Vele. Azonban az iszlám arra tanít, hogy használjuk az érzékszerveinket és az eszünket, hogy felismerjük, hogy ez az egész univerzum nem jöhetett volna létre saját magától. Kellett lennie valaminek, ami létrehozta és mozgásba lendítette. Ez meghaladja a mi képességeinket, mégis meg tudjuk érteni. Nem kell látnunk a művészt, hogy felismerjünk egy festményt, igaz? Tehát ha látunk festményeket anélkül, hogy látnánk a művészt, aki festette őket, ugyanígy elhihetjük, hogy Allah teremtett mindent anélkül, hogy nekünk látnunk (vagy megérintenünk, vagy hallanunk) kellene Őt. [2]

 

17. Melyek az iszlám pillérei?

Öt az iszlám nagy pilléreinek a száma, ezek a vallás alaptételei. E pillérek: 1) a hit tanúságtétele (saháda), amely kimondja, hogy „Nincsenek más jogosan imádható istenek az egy igaz Istenen kívül (Allah), és Mohammed Allah Küldötte”, 2) ima (szalah) amelyet naponta ötször kell elvégezni, 3) böjt (szijám) ramadan hónapban, 4) adakozás (zakah) amely a szegényeknek jár a gazdagok vagyonából, és 5) hadzs, amely a zarándoklat Mekkába egyszer az életben, ha az ember fizikailag és anyagilag képes rá. Mindezeknek a pilléreknek egyforma nagynak és erősnek kell lenniük, hogy az épület megfelelő formájú és arányú legyen. Nem lehet, hogy valaki elmenjen hadzsra anélkül, hogy böjtöljön, vagy, hogy rendszeresen imádkozzon. Gondolj egy házra, aminek csak oszlopai vannak. Nem lehet háznak hívni. Hogy épületnek lehessen nevezni, kell rá tető, kellenek falak, ajtók és ablakok. Ezek a dolgok az iszlámban azok az erkölcsi szabályok, mint őszinteség, becsület, állhatatosság és sok más emberi erkölcsi érték. Így azért, hogy az ember muszlim legyen, nem elég a pilléreket gyakorolnia, hanem mindent meg kell tennie, hogy a legjobb ember legyen. A ház csak így lesz teljes és szép.

 

18. Mi az iszlámban az istenszolgálat célja?

Az iszlámban az istenszolgálat célja, hogy az embernek mindig tudatában legyen Isten. Így az istenszolgálat, akár ima, böjt, vagy adakozás, egy eszköz arra, hogy az ember elérje azt, hogy mindig Istenért tesz mindent, gondolatban és tettben. Ha ezt teszi, megkapja az Ő ellátását az evilágon és a Túlvilágon is.

 

19. A muszlimok hisznek a Túlvilágban?

Isten Igazságos és kinyilvánítja igazságát, ezért létrehozta a számon kérhetőség rendszerét. Akik jót tesznek, azok jutalmat kapnak, és akik rosszat tesznek, azok ennek megfelelő büntetést. Tehát Ő megteremtette a Mennyet és a Poklot, és mindkettőnek megvannak a bejutási feltételei. A muszlimok abban hisznek, hogy az evilági élet ideiglenes. Ez egy teszt, és ha átmegyünk rajta, örök boldogságban lesz részünk a jó emberek társaságában a Mennyben.

 

20. A nem hívők jótettei elvesznek?

Nem. A Korán világosan állítja, hogy:

„Aki csak egy porszemnyi jót is tett, az viszont fogja azt látni. ~ Aki pedig csak egy porszemnyi rosszat is tett, az is szembesülni fog azzal.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 99:7-8]

Ez azt jelenti, hogy akik nem hívők, de jót tettek, ők jutalmat kapnak ebben a világban jótettükért. Másrészről, akik jót tettek és muszlimok, ők nem csak ezen a világon, hanem a túlvilágon is meg lesznek jutalmazva. Azonban a végső Ítélet Allahé. (Korán 2:62)

 

21. Hogyan kell öltözniük a muszlimoknak?

Az iszlám kiemeli a szerénységet. Senkit ne tartsanak szexuális tárgynak. Vannak irányelvek mind férfiak, mind nők számára, hogy öltözékük ne legyen túl átlátszó vagy túl szűk, hogy kimutassa a test formáit. A férfiaknak takarniuk kell magukat legalább a térdtől a köldökig, a nőknek pedig az egész testüket, az arcuk és a kezük kivételével.

 

22. Melyek az iszlám étkezési előírásai?

A muszlimoknak azt mondja a Korán, hogy ne egyenek sertést vagy sertés származékot, olyan állatok húsát, amelyek elpusztultak levágásuk előtt, és ragadozó állatokat (mivel ezek más állatok húsát eszik. Ezen kívül nem ihatnak vért vagy alkoholt, és nem használhatnak tudatmódosító szereket.

 

23. Mi a Dzsihád?

A „dzsihád” szó küzdelmet jelent, illetve pontosabban küzdelem Isten ügyében. Bármilyen küzdelem, amelyet a mindennapi életben Isten tetszéséért folytatunk, dzsihádnak számít. A dzsihád egyik legmagasabb fokozata felállni egy zsarnok előtt és elmondani az igazságot. Az önkontroll és a rossz dolgoktól való távolmaradás is nagy dzsihád. A dzsihád egyik formája a fegyverfogás az iszlám vagy egy muszlim ország védelmében, amikor az iszlámot támadás éri. Ezt a fajta dzsihádot a vallási vezetőnek vagy a muszlim állam vezetőjének kell kihirdetnie a Korán és a Szunna előírásai szerint.

 

24. Mi az iszlám év?

Az iszlám időszámítás a kivándorlással (hidzsrával) kezdődött, amikor Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) kivándorolt Mekkából Medinába Kr. u. 622-ben. Az iszlám év holdév, amely 354 napból áll. Az első hónap neve Muharram. Kr.u. 2014 / H.u. 1436.

 

25. Mik a nagyobb iszlám ünnepek?

Eid-ul-Fitr jelzi Ramadan havi böjt végét, és közös imával, ünnepléssel és ajándékozással ünneplik. Eid-ul-Adha a Hadzs, vagyis az évi mekkai nagy zarándoklat idején van. A közös ima után akik megengedhetik maguknak, bárányt vagy kecskét vágnak, hogy emlékezzenek Ábrahám próféta Isten iránti engedelmességére, aki kész volt feláldozni fiát, Izmaelt.

 

26. Mi a saría?

A saría a mindent magába foglaló muszlim törvény, amelynek két forrása van: a) a Korán, és b) a Szunna, vagyis Mohamed próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) hagyományai. Az ember egyéni és közösségi életének minden területét lefedi. Az iszlám törvények célja az egyén alapvető emberi jogainak védelme, vagyis az élet, a vagyon, a politikai és vallásszabadság, és a nők és a kisebbségek jogainak védelme. A muszlim közösségekben tapasztalható alacsony bűncselekmény-ráta az iszlám törvénykezés alkalmazásának köszönhető.[3]

 

27. Az iszlám karddal terjedt?

A Korán szerint:

„Nincs kényszer a vallásban.[...]” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:256],

tehát senkit nem szabad erőszakkal arra kényszeríteni, hogy muszlim legyen. Bár igaz, hogy sok helyre, ahová a muszlim hadseregek mentek, vittek magukkal kardot, mivel az volt az abban az időben használt fegyver. Az iszlám viszont nem karddal terjedt, mert sok olyan helyen, ahol ma muszlimok élnek, mint Kelet-Ázsiában, Kínában, és Afrika sok helyén, nincs arról adat, hogy muszlim hadseregek bármikor mentek volna oda. Azt mondani, hogy az iszlám karddal terjedt, olyan lenne, mint azt mondani, hogy a kereszténység fegyverekkel, F-16-osokkal és atombombákkal, stb. terjedt, ami nem igaz. A kereszténység a keresztények missziós tevékenységével terjedt. Az arabok tíz százaléka keresztény. Az „iszlám kardja” nem térítette meg a nem-muszlim kisebbségeket a muszlim országokban. Indiában, ahol a muszlimok 700 évig uralkodtak, még mindig kisebbségben vannak. Az Egyesült Államokban ez a leggyorsabban növekvő vallás, körülbelül 6 millió követője van mindenféle kard nélkül.

 

28. Az iszlám erőszakot és terrorizmust hirdet?

Nem. Az iszlám a béke és az alávetés vallása, és hangsúlyozza az emberi élet szentségét. Egy vers a Koránban (5. fejezet, 32. vers) azt mondja, hogy

„[…]ha valaki megöl egy lelket, egy másik lélek nélkül (nem gyilkosság elkövetése esetén), vagy a földön való rossz okozásának a hiányában, akkor az olyan, mintha minden embert megölt volna. Aki viszont életben tart az olyan, mintha minden embert életben tartott volna.”

Az iszlám elítél minden erőszakot, amely a Keresztes háborúk alatt történt, Spanyolországban, a 2. Világháborúban, vagy olyan emberek által, mint Jim Jones, David Koresh, Dr. Baruch Goldstein, vagy azokat az atrocitások, amelyeket Boszniában követtek el a keresztény szerbek. Mindaz, aki erőszakot követ el, amikor ezt teszi, nem gyakorolja a vallását. Van, hogy az erőszak az elnyomottak emberi válasza, ahogy Palesztinában történik.

Bár ez helytelen, azt gondolják, hogy így tudnak figyelmet kelteni. Sok terrorizmus és erőszak történik a világban olyan helyeken, ahol nincsenek muszlimok. Például Írországban, Dél-Afrikában, Latin Amerikában és Sri lankában. Van, hogy az erőszak a vagyonosok és a nincstelenek közti harc miatt van, vagy az elnyomottak és az elnyomók között. Meg kell ismernünk az okokat, ami miatt valaki terrorista lesz. Sajnos, amikor a palesztinok erőszakos cselekményeket hajtanak végre, őket terroristáknak nevezik, de a felfegyverzett izraeli telepeseket nem, akik ugyanezt teszik, van, hogy saját népük ellen is. Ahogyan az oklahomai robbantásnál is történt: van, hogy túl korán a muszlimokat hibáztatják valamiért, amit nem is muszlimok követtek el. Néha azok, akik békét akarnak és azok, akik a béke ellenségei, ugyanazt a vallást követik.

 

29. Mi az iszlám fundamentalizmus?

Az iszlámban nincs olyan fogalom, hogy „fundamentalizmus”. A nyugati média találta ki ezt a szót azok a muszlimok jellemzésére, akik az iszlám alapelveihez kívánnak visszatérni, és életüket ezek alapján berendezni. Az iszlám a mérsékletesség vallása, és a gyakorló, istenfélő muszlim nem lehet sem fanatikus, sem szélsőséges.

 

30. A muszlim házasság olyan, mint a keresztény házasság?

Az iszlámban a házasság az egyik legszentebb kötelék, amely két ember létrehozhat. Ezen kívül a házasság az iszlámban egy gyakorlati törvényes szerződés, amelynek pontjaiban a két házasfél kölcsönösen megegyezik.

Az iszlám szerint a muszlim fiúkat és lányokat nem szabad erőszakkal házasságra kényszeríteni akaratuk ellenére. A szülőknek aktív részt kell vállalniuk a lehetséges házastársak ajánlásában, de nem szabad a gyerekeiket befolyásolniuk a döntésben.

 

31. Az iszlám a poligámiát hirdeti?

Nem, a poligámia az iszlámban egy engedmény, nem egy utasítás. Történelmileg minden prófétának, Jézus (béke legyen vele) kivételével, aki nem volt házas, több mint egy felesége volt. A muszlim férfiaknak megengedte a Korán, hogy több feleségük legyen, de nem a vágyaik kielégítése céljából, hanem a háborús özvegyek és árvák jóléte érdekében. Az iszlám előtti időben a férfiaknak sok feleségük volt.

„Egy férfinek 11 felesége volt, és amikor muszlim lett, megkérdezte Mohamed Prófétát (Allah áldása és békéje legyen vele): «Mit csináljak ennyi feleséggel?» Azt mondta neki: «Válj el tőlük, négy kivételével.»”

A Korán azt mondja:

„[...]vegyétek feleségül azokat – az asszonyok közül – akik tetszenek nektek, kettesével, hármasával, négyesével! Ám ha attól féltek, hogy nem tudtok igazságosak lenni, akkor csak egyet[...].” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:3]

Mivel nagyon nehéz igazságosnak lenni minden feleséggel, a gyakorlatban a legtöbb muszlim férfinak nincs több egy feleségnél. Mohamed Prófétának (Allah áldása és békéje legyen vele) 24 és 50 éves kora között szintén csak egy felesége volt, Khadidzsa (Allah legyen vele elégedett).

A nyugati társadalomban vannak olyan férfiak, akiknek van egy feleségük, és sok házasságon kívüli kapcsolata. Tehát az U.S. A. Today 1988 április 4. számában, (a D szekcióban) publikáltak egy kutatási eredményt, amelyben 4700 szeretőt kérdeztek meg, hogy mit szeretnének, hogy a státuszuk legyen. Azt mondták, hogy „jobban szerettek volna második feleségek lenni, mint ’a másik nő’, mert nem voltak jogaik, sem anyagi egyenlőségük a törvény előtti feleséggel, és úgy tűnt, hogy a férfiak csak kihasználják őket.”

 

32. Az iszlám elnyomja a nőket?

Nem. Ellenkezőleg, az iszlám felemeli a nők helyzetét. 1400 évvel ezelőtt megadta nekik a jogot a váláshoz, a pénzügyi függetlenséghez és a támogatást és jogot ahhoz, hogy megbecsült nők legyenek (a hidzsáb segítségével), amikor a világ többi része, Európát beleértve, a nőknek nem voltak ilyen jogaik. A nők egyenlők a férfiakkal minden jótéteményben (Korán 33:32). Az iszlám megengedi a nőknek, hogy megtartsák lánynevüket házasság után, a saját keresetüket, és hogy arra költsék, amire akarják, és arra kéri a férfiakat, hogy védelmezzék a nőket, mivel egy nő az utcán zaklatásnak lehet kitéve. Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt mondta a muszlim férfiaknak:

„A legjobb közületek az, aki a legjobb a családjával.”

Nem az iszlám, hanem néhány muszlim férfi elnyomja ma a nőket. Ez az ő kulturális szokásaik és a vallással kapcsolatos tudatlanságuk miatt van.

 

33. Az iszlám nem toleráns a vallási kisebbségek iránt?

Az iszlám elismeri a kisebbségek jogait. Hogy biztosítsa jólétüket és biztonságukat, a muszlim uralkodók bevezettek egy adót (dzsizia) számukra. Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) megtiltotta a muszlimok hadseregének, hogy lerombolják a templomokat és a zsinagógákat. Umar kalifa (Allah legyen vele elégedett) nem engedte meg nekik azt sem, hogy imádkozzanak a templomban. A zsidókat szívesen fogadták és gyarapodtak a muszlim Spanyolországban, miközben Európa többi részén üldözték őket. Ők ezt aranykornak tekintik a történelmükben. A muszlim országokban a keresztények jólétben élnek, kormánypozíciókat kapnak és templomba járnak. Ugyanakkor ugyanez a vallási tolerancia nem mindig jön létre a muszlim kisebbségek számára, ahogy láttuk a múltban a spanyol inkvizíciónál és a keresztes hadjáratoknál, vagy a mai boszniai, izraeli és indiai eseményekkel kapcsolatban. A muszlimok azonban tisztában vannak vele, hogy van, amikor az uralkodó cselekedetei nem tükrözik az adott vallás tanításait.

 

34. Mi az iszlám álláspontja:

  1. a.    Randevúzásról és házasság előtti szexről:

Az iszlám nem engedi meg a nemek közötti keveredést, intimitást, és megtiltja a házasság előtti és a házasságon kívüli szexet. Az iszlám a házasságot szorgalmazza, mivel az védelem a kísértések ellen, és a kölcsönös szeretet, könyörület és béke eszköze. 

  1. b.    Abortuszról:

Az iszlám az abortuszt gyilkosságnak tekinti, és nem engedi meg, kivéve az anya életének megmentése érdekében. (Korán 17:23-31, 6:15)

  1. c.    A homoszexualitásról és az AIDS-ről:

Az iszlám kategorikusan ellenzi a homoszexualitást és bűnnek tekinti. Azonban a muszlim orvosok kötelessége az AIDS betegeket ugyanolyan könyörülettel gyógyítani, mint az összes többi beteget.

  1. d.    Az eutanáziáról és az öngyilkosságról:

Az iszlám ellenzi mind az öngyilkosságot, mind az eutanáziát.

A szervátültetésről:

Az iszlám nagy hangsúlyt fektet az élet megmentésére (Korán 5:32); tehát a transzplantáció általában engedélyezett, ha a donor beleegyezett. A szervek eladása nem engedélyezett.

 

35. A muszlimoknak hogyan kellene viselkedniük a zsidókkal és a keresztényekkel?

A Korán s „Könyv Népeinek” hívja őket, vagyis azok, akik megkapták az Isteni iratokat Mohamed (Allah áldása és békéje legyen vele) előtt. A muszlimoknak tisztelettel és igazságosan kell bánniuk velük és nem szabad velük harcolni, kivéve, ha ők kezdeményezték az ellenségeskedést vagy nevetség tárgyává teszik a hitüket. A muszlimok végső reménye, hogy mind csatlakoznak hozzájuk az Isten egyedüli imádatában, és hogy majd alávetik magukat az Ő akaratának.

„Mondd (Mohamed): «Ó Könyv Népe (zsidók és keresztények)! Jöjjetek (és egyezzünk meg) köztünk és köztetek egyenes és igazságos szóra: Arra, hogy nem szolgálunk mást csak Allahot! (És arra, hogy) Nem állítunk Mellá társakat. (És arra, hogy) Egyikünk sem választja a másikat urának Allah helyett! Ám, ha elfordulnak, akkor mondjátok: Tanúsítjátok, hogy mi muszlimok vagyunk (alávetettük magunkat)!»”  [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:64]

Mi a helyzet a hindukkal, a baháikkal, a buddhistákkal és más vallásúakkal? Mindannyiukhoz szeretettel, tisztelettel és megértéssel kell viszonyulni, hogy el tudják fogadni az iszlámra hívást.

 

36. Az iszlám hogyan garantálja az emberi jogokat?

A Korán lefekteti a gondolat szabadságának alapjait:

„Nincs kényszer a vallásban.[...]” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:256]

Az iszlám állam minden állampolgárának az élete és vagyona szentnek számít, akár muszlim az illető, akár nem.

„Ó ti emberek! Férfiból és nőből teremtettünk benneteket. Népekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy megismerjétek egymást. Allahnál a legnemesebb közületek az, aki a legistenfélőbb köztetek. Allah Tudó és a mindent figyelemmel Kísérő.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 49:13]

  

37. A muszlimok számára miért olyan fontos a család?

A család az iszlám társadalom alapja. A stabil család által biztosított béke és biztonság rendkívül értékesnek, és elengedhetetlen az egyén lelki fejlődése szempontjából. A kiterjedt családok harmonikus társadalmi rendszert hoznak létre; a gyerekeket nagy becsben tartják, és ritkán mennek el otthonról házasságukig.

 

38. A muszlimok hogyan bánnak az idősekkel?

Az iszlám világban nincs olyan intézmény, hogy idősek otthona. A szülőkről való gondoskodás életüknek ebben a legnehezebb időszakában megtiszteltetésnek és áldásnak számít, és nagy lelki növekedésre ad lehetőséget. Isten azt kéri, hogy ne csak imádkozzunk szüleinkért, hanem határtalan könyörülettel forduljunk feléjük, emlékezve arra, hogy amikor mi voltunk magatehetetlen gyerekek, akkor ők feláldozták magukat értünk.

Az anyák különösen nagy becsben vannak tartva: a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt tanította, hogy: „A Paradicsom az anyák lábánál van”.

Amikor a muszlim szülők elérik az idős kort, ugyanezt a könyörületet, kedvességet és önzetlenséget kapják meg.

Az iszlám szerint a szülők szolgálatánál csak az ima fontosabb, és az ő joguk, hogy ezt elvárják.

A Korán azt mondja:

 „Az Urad elrendelte, hogy senki mást ne szolgáljatok, csak Őt! És (elrendelte továbbá) a szülőkkel szembeni illendő viselkedést. És ha ők nálad érik el az öregkort, avagy csak egyikőjük, ne mondd nekik azt, hogy «Of!»! És ne becsméreld őket! Kegyes szavakat mondj nekik! ~ Terjeszd ki kettejük fölé az alázatosság szárnyát! És mondd: «Uram! Irgalmazz nekik, miként felneveltek ők engem mikor kicsi voltam.»” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:23-24] 

 

39. Néhány gondolat az ételről:

Bár sokkal egyszerűbb, mint a zsidók és a korai keresztények által követett étkezési szabályok, a muszlimok által követett rendszer szerint a sertéshús és mindenfajta alkoholtartalmú ital fogyasztása tilos. Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt tanította:

„A testednek is joga van feledted.”

Az egészséges étkezés és életmód vallási kötelezettségnek számit. A Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt mondta:

„Kérjétek Istentől a [hit] bizonyosságot és a jólétet; mert a bizonyosság után senki nem kaphat jobb ajándékot a hitnél!”

 

40. Bárki lehet muszlim?

Igen, mindenki lehet. Két kijelentés van, amely szükséges ehhez:

1. Tanúsítani, hogy nem érdemli meg más az imádatot, csak Allah.

2. Tanúsítani, hogy Mohamed Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) Allah Küldötte. Ez teszi az embert muszlimmá. Ezt arabul kell elmondani. Ezek után ajánlott a fürdés.

Majd mi jön?

Miután valaki muszlim lett, megtanítják neki az imákat, a böjtöt, az adakozást a szegényeknek, és a zarándoklatot. Ezek az iszlám pillérei.

Majd mi jön?

A muszlimok testvérek. A muszlimok azt kell, hogy kívánják testvéreiknek, amit önmaguknak. Allah vagyona soha nem fogy el, és Allah el tud látni mindannyiunkat. Fohászkodunk egymásért, szeretjük egymást, és azt szeretnénk testvéreinknek, amit önmagunknak.

 

WWW.ISLAMHOUSE.COM



[1] Khan, Allah utolsó küldöttének személyisége, 17-34. old.