Nem érkezett még el az idő, hogy muszlim legyél?
ألم يأن لك أن تكون مسلما؟ باللغة المجرية
Írta:
Dr. Abd Ar-Rahman bin Abd Al-Kareem Ash-Sheha
د. عبد الرحمن بن عبد الكريم الشيحة
Fordította:
EUROPEAN ISLAMIC RESEARCH CENTER (EIRC)
المركز الأوروبي للدراسات الإسلامية
& Julia Gabriel
Ellenőrizte: Gharabli Gabriella
www.islamland.com
Bevezetés
Sok könyvet írtak már az iszlám hitről; sok közülük részletekbe megy, míg mások néhány különleges aspektusát taglalják. Ez a könyv különbözik a korábban összeállított könyvektől; ahelyett, hogy a muszlimok kötelességét világítanák meg, az iszlám hit lényeges jellemzőit mutatja be segítségül azok számára, akik az igazságot keresik az iszlámról.
Tekintsd ezt a könyvecskét egy „kulcsnakˮ, amely izgalmas utazáshoz vezet az iszlám hit felfedezésében. Biztos vagyok benne, hogy miután elolvastad a könyvben említett részeket, újra fogod gondolni, mit tudsz az iszlámról.
Mielőtt belemennénk az iszlám hit jellemzőinek részletezésébe, különösen fontos az igazság keresőjének néhány alapvető dolgot elhatároznia:
1. Őszinte szándék: ne úgy nézd az iszlám tanításait, hogy a hibákat keresed. Aki keresi az igazságot, az megtalálja, és tetszeni fog neki. A Magasztos Isten azt mondja:
„Akit Allah vezérelni akar annak a keblét szélesre tátja az Iszlám számára. Akit viszont tévelygésbe akar vezetni annak a keblét szűkké és szorossá teszi, mintha csak az égbe akarna felemelkedni. Így helyezi Allah a szennyes tettet azokra, akik nem hisznek.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:125]
2. Kérd Istentől őszintén, hogy vezessen téged az igazságra. A Magasztos Allah azt mondja:
„Az emberek egyetlen közösséget alkottak! És Allah elküldte a prófétákat örömhír közlőkként és intőkként. És lebocsátotta velük a Könyvet az Igazsággal, hogy ítélkezzen az emberek között abban, amiben összekülönböztek. Ám csak azok között keletkezett vita körülötte, akikhez eljutottak a világos magyarázatok, azután, hogy eljött hozzájuk, és tették ezt egymás iránti rossz szándékból. Ám Allah az Igaz Útra vezérelte azokat, akik hittek, abban, amiben vita volt közöttük az Ő engedelmével. És Allah azt vezet az Egyenes Útra, akit csak Ő akar.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:213]
3. Tedd félre az előítéletes szemléletet, és mindent, amit korábban hallottál az iszlámról. Az ember ne hagyja, hogy mások hozzák döntéseit helyette, és ez a vallás választására is igaz. A Magasztos Isten azt mondja:
„És, ha az mondatik nekik: »Kövessétek azt, amit Allah kinyilatkoztatott!« Azt mondják: »Nem! Mi azt követjük, amin atyáinkat találtuk.« (Tennék ezt akkor is) Ha atyáik nem fogtak fel eszükkel semmit és nem vezéreltettek az Igaz Utón?ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:170]
Annak aki keresi az igazságot tudnia kell, hogy az iszlám nem az „arabok vallása”; sokkal inkább egy globális vallás, amely szerint az egész emberiség élhet. Az iszlámban nincsenek előítéletek vagy rasszista nézetek. Bárki, aki hisz az alapelveiben, az muszlim lehet. Aki nem ismeri el tanításait, az nem muszlim, bárhonnan is származzon.
A korai iszlám társadalom összetétele rávilágít erre a kérdésre, mivel a Próféta társai (Allah legyen velük elégedett) különböző környezetből jöttek. Ennek ellenére egyáltalán nem részesültek rossz vagy tiszteletlen bánásmódban; ellenkezőleg, teljes egyenlőséget élveztek a társadalom nemeseivel. E társak közül való:
1. Bilál (Allah legyen vele elégedett), aki az első müezzin volt, ő hívta az embereket a napi öt imára, Abesszíniából származott ,
2. Szuhaib (Allah legyen vele elégedett), egy felszabadított rabszolga volt, Bizáncból jött,
3. Szalmán (Allah legyen vele elégedett), aki perzsa volt.
Az iszlám nem korlátozódik Mekkára és Medinára, vagy az Arab félszigetre. Ellenkezőleg, minden ország, amely az iszlám törvénykezését alkalmazza, „iszlám országként” van nyilvántartva, ha Afrika közepén vagy Ázsiában is van.
Fontos megjegyezni, hogy manapság sok muszlim tesz olyat vagy hisz olyan dolgokban, amelyek idegenek az iszlámtól. Ezek a gyakorlatok romboló hatással vannak az iszlám igaz képére, és sok embert távol tartanak tőle.
Van egy egyszerű szabály, ami szerint az ember el tudja dönteni, hogy egy cselekedet összhangban van-e az iszlámmal, vagy sem. Ha a következő kérdésekre:
a. ellenkezik az ember természetes beállítottságával?
b. ellenkezik a józanésszel?
c. az értelmes emberek számára felháborító?
a válasz „igenˮ, akkor a szóban forgó tett idegen az iszlám tanításaitól. További igazolást tudunk kérni azoktól, akik megfelelő iszlámtudással rendelkeznek.
Az iszlám arra tanít minket, hogy Egyetlen Isten létezik. A legjobb etikát és viselkedéskódexet tartalmazza és egy teljes életmódot.
A valóságban a muszlimok vallásgyakorlata különböző; akik vallásosak és azok, akik kevésbé. Allah erre a tényre a következőképpen világít rá a Koránban:
„Azután örökül hagytuk a Könyvet (ezt a Koránt) azoknak a szolgáinknak, akiket kiválasztottunk. Van közöttük olyan, aki önmaga ellen vét és van közöttük közép úton járó és vannak olyanok - akik Allah engedelmével - megelőznek a jótettekben. Ez a nagy kegyelem.ˮ [A Kegyes A Kegyes értelmezésének fordítása, 35:32]
Mindig a megfelelő forrásból kell megismerni a vallóságot az iszlámról. Az ember nem támaszkodhat a részrehajló információforrásokra, mint pl. a média, és nem tarthatja ezt hiteles ismereteknek. Aki tanulni akar az iszlámról, elég határozottnak és bátornak kell lennie, hogy megközelítse eredeti forrásait. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta egy hagyományban:
„Két dolgot hagytam magam után, ha ragaszkodtok hozzá, nem vesztek el; Allah Könyve és a Szunnám (prófétai hagyományok).” (Muwatta Málik)
Természetes, hogy mindenki a legteljesebb módon igyekszik saját érdekét elérni; tehát egy olyan hitet választ, ami ésszerű, az olyan valami, ami iránt az embernek érdemes erőfeszítést tennie. Ebben a kis könyvben az iszlám hit jellemzőit mutatjuk be.
Végül is ezt a döntést te hozod meg, kedves olvasó! Olyan döntés ez, amelynek hatása van az evilági és a Túlvilági életedre, mivel hiszünk abban, hogy van élet a halál után, amelyben vagy örök boldogságban, vagy elátkozva él az ember. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ekképpen sugalltunk neked egy arab Koránt, hogy intsed általa a Városok Anyját (Mekka), és a körülötte lévőket. És hogy intsél a Gyülekezés Napját illetően, amelyhez nem férhet kétség. Egy csoport a Paradicsomban és egy csoport a Pokolban lesz.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 42:7]
Kérem Allahot, hogy azok akik elolvassák ezt a könyvet, megismerjék az igazságot az iszlámról.
Ámín.
Mi az iszlám?
Az iszlám a „sza-la-ma” szógyökből származik, amely arabul alávetést (elfogadást, békét, harmóniát, stb. – a ford.) jelent; tehát az iszlám egyedül Istennek való alávetést jelent, az hogy ember nem társít Mellé senkit. Az iszlám hit kapcsolat az egyén és Isten között.
A muszlim mindig Istenre (Allahra) gondol nappal és éjjel és a napi öt ima ezt a kapcsolatot hivatott megőrizni Isten és ember között. A muszlim egész életét Istenhez köti. A fohászokon keresztül az ember mindig kapcsolatban van Urával. A Magasztos Isten azt mondja:
„Mondd: »Az imám, az (bemutatott) áldozataim, az életem és a halálom Allahé, a világok Uráé!«” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:162]
Az iszlám hit jellemzői
A muszlim számára az iszlám a végső az Isten által kinyilatkoztatott vallások közül. Egyik tanítása a szigorú egyistenhit. A muszlim nem állít társakat Isten mellé. A Magasztos Isten azt mondja:
„Minden teremtett lélek meg fogja kóstolni a halált! Ám ti teljes jutalmatokat a Feltámadás Napján kapjátok meg. Ám akik távol tartatnak a Tűztől és a Paradicsomba kerülnek be, azok győzelmet arattak. Am az evilági élet csupán csalóka élvezet.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:185]
Az iszlám „Dín”, vagyis életmód, tehát több mint egy hit vagy vallás. Megoldásokat kínál az emberiség problémáira, és minden időnek és helynek megfelelő. Az iszlám holisztikus életszemlélete miatt számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely megkülönbözteti bármilyen más vallástól. Megemlítünk néhányat ezek közül.
1. Megegyezik az ember természetes állapotával
Az iszlám összhangban van az ember ésszerű gondolkodásával; mivel az emberbe bele van táplálva az egyistenhit. Amikor az ember elmélkedik az őt körülvevő világon, látni fogja a világos bizonyítékait ennek a veleszületett hitének. A Magasztos Isten azt mondja:
„Fordítsd (Mohamed) arcodat haníf-ként a vallás felé! Allah eredendő teremtése, amelyre teremti az embereket. Allah teremtését nem lehet megváltoztatni, ez az igazi Vallás! Ám a legtöbb ember nem tudja.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 30:30]
Az ember társadalma vagy családja szokásai eltávolíthatják ettől a természetes beállítódástól, és oda vezethetik, hogy másokat imádjon Allah, az Egyetlen Igaz Isten mellett. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Minden újszülött a Fitrah (romlatlan természetes) állapotában születik, de szülei zsidóvá, kereszténnyé, vagy tűzimádóvá teszik.” (Muwatta Málik)
2. Az iszlám az egyistenhit és az őszinteség vallása
Az iszlám az imádatot egyedül Isten felé irányítja, és ez közvetlen kapcsolatot alapoz meg Isten és az Ő szolgái között. Ez a kapcsolat azt feltételezi, hogy az ember mindig Istenhez fordul, és Tőle kér bocsánatot. Az iszlám megszüntette a korábbi téves spirituális rendszereket, amelyekben közvetítőkhöz fohászkodtak, hogy elérjék Istent. Világos ez, Isten szavából a Koránban, amikor Ő megszidta a többistenhívőket, amiért segítőkhöz fordultak. Azt mondja:
Vajon nem Allahot illeti-e meg a tiszta Vallás? És azok, akik (Allah) helyett segítőket vesznek maguknak (szólva): »Csak azért szolgáljuk őket, hogy Allah közelébe segítsenek bennünket.«” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 39:3]
Az iszlám szigorú egyistenhitet ír elő. A ’ لاإله إلاالله- Lá iláha illá-Llah’ a kulcs, amellyel valaki belép az iszlámba. Emiatt teremtette Allah a Paradicsomot és a Poklot. Minden Próféta és Küldött ezt a hitelvet hirdette Noétól Mohamedig, – béke legyen velük. A Magasztos Isten azt mondja:
„Nem bíztunk meg előtted (Mohamed) egyetlen Küldöttet sem feladattal csak úgy, hogy sugalltuk neki: »Nincs más isten csak Én (lá iláha illá Áná)« Engem szolgáljatok hát!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 21:25]
A Tanúságtétel a következőket tartalmazza:
a. A hitet abban, hogy Istent kell közvetlenül, közvetítők nélkül imádni. Nincs társa, felesége, vagy gyereke. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ő Allah! A ti Uratok. Nincs más isten csak Ő! Mindennek a Teremtője! Őt szolgáljátok! Ő mindennek a Felügyelője.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:102]
b. A hitet abban, hogy Isten az egyetlen Teremtője minden létezőnek. Ő az, Aki ellát, életet ad és elveszi azt, ha akarja. Nincs más Teremtő és más Tulajdonosa ennek a világnak csak Ő. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ő az Elő. Nincs más isten csak Ő (Lá iláha illá Huwá)! Fohászkodjatok Hozzá, őszinte hittel! Hála legyen Allahnak (al-hamdu li-Lláhi) a Világok Urának!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 40:65]
c. A hitet, abban, hogy Isten nevei és tulajdonságai csakis Hozzá tartoznak, és az Ő abszolút Tökéletességére utalnak. A Magasztos Isten azt mondja:
„Az egek és a föld Teremtője! Magatokból teremtett nektek párokat és az állatokból is párokat formált, így teremtve benneteket. Nincs Hozzá hasonló! Ő a Halló és a Látó.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 42:11]
3. Istenszolgálat
Allah csak azért teremtette az embereket, hogy Őt szolgálják. Azt mondja:
„Én csupán azért teremtettem a dzsinneket és az embert, hogy Engem szolgáljanak.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 51:56]
Az Isten szolgálata és a Hozzá való fordulás az ember veleszületett szüksége; ahogyan a testnek szüksége van ételre és italra az életben maradáshoz; a léleknek ugyanúgy szüksége van a spirituális táplálékra. Ez nyilvánvaló minden emberi lénynél, kivétel nélkül.
Ádám próféta idejétől Noé próféta idejéig – béke legyen velük, az emberek egyedül Istent imádták. A többistenhit először Noé – béke legyen vele – idejében jelent meg. Azóta az emberek számos bálványt imádtak, a fáktól az állatokig, vagy természeti jelenségekig.
A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azért küldetett, hogy az embereket a tiszta egyistenhitre vezesse, hogy megmentse az evilági cél nélküli élettől és a Túlvilági Tűztől. Ez megerősíti az emberekben a hitet az örök spirituális életben. A Magasztos Allah azt mondja:
„Hogyan vélekedsz arról, aki saját vágyát vette istenéül? És (arról), akit Allah tudással vitt tévelygésbe, akinek lepecsételte a hallását és a szívét és a tekintetére leplet borított. És vajon ki vezeti az Igaz Útra azután, hogy Allah tévútra vitte. Hát nem figyelnek az intésre?ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 45:23]
A szigorú egyistenhit egyedül az iszlám tulajdonsága. Más vallások, amelyek egyistenhitet hirdetnek, a valóságban nem egyistenhívők. A zsidók között voltak olyanok, akik Ezrát imádták, Isten szintjére emelve, a kereszténységben pedig, Jézust – béke legyen vele – emelték az Isten szintjére. A Magasztos Isten azt mondja:
„Bizony azok, akikhez Allah helyett fohászkodtok, azok is csak szolgák, úgy mint ti. Szólítsátok hát őket, hogy válaszoljanak nektek, ha az igazat szóljátok!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:194]
4. Az iszlám racionális vallás, amely a tiszteletet hirdeti
A Korán tanításai az elmére hatnak, és bátorítanak annak használatára. Sok olyan ája van a Koránban, ami ezt jelenti: „Talán nem érted?”, „Nem gondolkozol el rajta?”, „Nem elmélkedsz ezen?”, „Talán nem tudod?”, „Nem érted?”. Mindezek az áják az embert arra bátorítják, hogy fedezzék fel a világot, és használják intelligenciájukat, józan eszüket. A Magasztos Isten azt mondja:
„Bizony az egekben és a földön jelek vannak a hívők számára. ~ A ti teremtésetekben és a mindenféle állat elterjesztésében is jelek vannak a szilárd meggyőződéssel rendelkező nép számára. ~ Az éjszaka és a nappal cserélődésében, és abban a gondoskodásban, amit Allah az égből bocsátott le, amellyel életre kelti a földet - annak halála után és a szelek váltakozásában is- jelek vannak az eszüket használó nép számára.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 45:3-5]
Az anyagilag/fizikailag felfogható terület az, ahol az intelligencia fontos szerepet játszik. A láthatatlan világot illetően, amelyet nem tudunk megismerni érzékszerveinkkel, egyszerűen elfogadjuk azt, amit Isten tudatott velünk Isteni Írásában. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ő (a Magasztos Allah) a Rejtett (al-gaybu, a láthatatlan) dolgok Tudója, és Ö nem tálja fel senkinek sem, a titkát.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 72:26]
Az iszlám tanításait ésszerűen be lehet bizonyítani, és haszna világosan látszik. Az iszlám törvénykezés minden parancsa és tiltása ahhoz visz közelebb, ami hasznos a számunkra, és attól távolít el, ami káros.
5. Az iszlám tanításai Istentől származnak
Isten írta elő a hitelveket, az etikai kódexet, az istenszolgálatokat, és az egyének jogait. Nem lehet rajtuk változtatni. A Magasztos Isten azt mondja:
„Kinyilatkoztatás az a Világok Urától.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 56:80]
Ez nem egy ember alkotta vallás, amelyben előfordulhat változás vagy hiba, és nem külső elemek befolyásolták. Isten nyilatkoztatta ki folyamatosan, megszakítatlanul. A Magasztos Isten azt mondja:
„Talán a tudatlanság korának ítélkezését áhítozzák? És ki lehetne szebben ítélkező Allahnál, egy olyan néppel kapcsolatban, akik megbizonyosodtak.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:50]
Az iszlám az egyetlen vallás, amely eredeti formájában megőrződött.
Az iszlám törvénykezés forrásai a következők:
a. A Korán - Ez Isten kinyilatkoztatott Szava. Mohamed Prófétának – béke és áldások legyenek vele – lett kinyilatkoztatva Gábriel angyal – béke legyen vele – által. A mai napig megmaradt eredeti formájában. A muszlimok hatalmas erőfeszítést tettek, hogy Isten Szavát átadják generációról generációra. Ez részben a Próféta – béke és áldások legyenek vele – bátorításának köszönhető, aki azt mondta:
„A legjobbak közületek, akik megtanulják Koránt és tanítják másoknak.” (Al-Bukhári)
A Korán megtanulása az istenszolgálat egy fajtája. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – tudatta velünk, hogy aki olvas a Koránból, jutalmat kap a Korán minden egyes betűéért, amit olvasott.
b. Szunna (Prófétai Hagyományok) - Ez az iszlám törvénykezés második forrása. Megőrződött és megmaradt eredeti formájában. A tudósok leellenőrizték az elbeszélési láncolatokat, hogy megkülönböztessék az erőst a gyengétől. Ha egy elbeszélést „hitelesnek” vagy „jónak” ítéltek, az elfogadott volt, míg amit „gyengének” ítéltek, azt elvetették.
6. Az iszlám globális vallás
Az iszlám üzenete mindenkihez szól; minden ember számára megfelelő, hátterükre, nemzetiségükre, bőrszínükre, nyelvükre való tekintet nélkül. Röviden minden embernek és minden időben megfelelő. Aki hisz abban, hogy Allah az egyetlen Isten, és hogy Mohamed az Ő Küldötte, az muszlimnak tekinthető. Nincs belépési ceremónia, különleges folyamatok vagy vizsgák, amelyeken keresztül kellene menni ahhoz, hogy valaki muszlimmá váljon.
Az iszlám, a korábbi vallásokkal ellentétben nem egy adott néphez lett kinyilatkoztatva. Például Mózes próféta – béke legyen vele – csak saját népéhez beszélt, csakúgy, mint Jézus próféta – béke legyen vele. Üzenetük célja nem volt globális. A Magasztos Isten azt mondja:
„És Múszának (Mózesnek) odaadtuk az írást és Izrael fiainak útmutatássá tettük (arra, hogy): »Ne vegyetek magatoknak más segítőt Rajtam kívül.«” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:2]
Amikor Izrael fiai eltévelyedtek Mózes próféta után, Isten elküldte nekik Jézus prófétát – béke legyen velük – , hogy visszavezesse őket az Egyenes Útra. A Magasztos Isten azt mondja:
„S utánuk küldtük Jézust, Mária fiát, igazolandó azt, ami már náluk volt a Tórából. Majd neki az Evangéliumot adtuk, abban útmutatás és fény van, bizonyítandó azt, ami nála van a Tórából. Útmutatásként és intésként az istenfélők számára.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:46]
Egy idő után, miközben Isten egy prófétát sem küldött Jézus után, elküldte Mohamedet – béke és áldások legyenek velük. Ő mind az emberekhez, mind a dzsinnekhez lett elküldve, és üzenete a végső az emberiség számára. A Magasztos Isten azt mondja:
„Áldott legyen az, Aki lebocsátotta a Furqánt az Ő szolgájára (Mohamed), hogy a Világok intője legyen.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 25:1]
Bár az iszlám globális vallás, nem kényszerít senkit, hogy elfogadja. Mindenkinek joga van megválasztani életmódját. A Magasztos Isten azt mondja:
„És mondd: »Az Igazság az Uratoktól származik!« Aki akar az higgyen!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 18:29]
7. Az iszlám mérsékletre tanít
Az iszlám hit egyik kulcsfontosságú tulajdonsága a mérsékletesség, amelyet könnyű megérteni. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Allah előtt a legszeretettebb Dín a mérsékletes hit, ami egyértelmű.” (Al-Bukhári)
A Próféta – béke és áldások legyenek vele – nem terhelte túl az embereket. A Magasztos Allah azt mondja:
„Tehetek erőfeszítéseket Allahért az Őt megillető erőfeszítéssel! Ó titeket választott ki. Semmi terheset nem rótt ki rátok a vallásban, ez atyátok, Ibrahim (Ábrahám) vallása. Ő (a Magasztos Allah) nevezett benneteket muzulmánnak már korábban is és ebben (a Koránban) is, hogy a Küldött (Mohamed) tanú lehessen ellenetek és hogy ti is tanúk lehessetek az emberekkel szemben. Végezzétek el az imát, adjátok meg a zakát-ot Allahhoz ragaszkodjatok! Ő a ti igazi Segítőtök. Milyen kiváló segítő és milyen kiváló támogató is Ő!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 22:78]
Az iszlám egyenes és egyszerű tanításaiban és szabályaiban. Könnyítésre épült és nem terhel túl senkit, jó példa erre az, amikor valaki szükség miatt eszik vagy iszik valami tilalmasat. Isten nem bünteti meg az ilyen embert. A Magasztos Allah azt mondja:
„Ám, akit a körülmények rákényszerítenek anélkül, hogy (tilalmat) áhítozna, vagy áthágó lenne, nos az Urad Megbocsátó és Irgalmas.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:145]
Az iszlám tanításaiban található könnyítés az iszlám isteni eredetére mutat. A Magasztos Isten azt mondja:
„Allah egyetlen lélekre sem ró ki többet, mint, amennyire az képes.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:286]
A Próféta – béke és áldások legyenek vele – megerősítette ezt következő kijelentésével:
„Amit megtiltottam nektek, attól tartsátok magatokat távol, és amit megparancsoltam nektek, abból tegyetek annyit, amennyit tudtok.” (Muszlim)
Áisah, a Próféta felesége, Allah legyen vele elégedett, azt mondta:
„Allah Küldötte – béke és áldások legyenek vele – amikor választhatott két dolog közül, mindig a könnyebbet választotta a kettőből, kivéve, ha az bűnös dolog volt.” (Al-Bukhári és Muszlim)
8. Az iszlám egy teljes, tökéletes rendszer
Az iszlám tökéletes. A Magasztos Isten azt mondja:
„A mai napon teljessé tettem a számotokra a vallásotokat és kiteljesítettem rátok az Én kegyelmemet. És az Iszlámot rendeltem el nektek vallásul.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:3]
Az iszlám felülírta az összes korábbi vallást. A Próféta, Allah dicsérje őt, azt mondta:
„Valóban, az én példám és azoknak a Prófétáknak a példája, akik előttem voltak, olyan, mint egy ember, aki tökéletesen megépít egy házat, egy kő kivételével a sarokban, amelyet nem töltött ki. Az emberek körbejárták, csodálták, és azt mondták: »Miért nem tették a helyére ezt a követ?« Azt mondta: »Én vagyok az a kő, és én vagyok a Próféták pecsétje.«” (Muszlim)
A Magasztos Allah azt mondja:
„Mi bizony lebocsátottuk a Dikr-t (intés, emlékeztetés, a Kegyes Korán) és Mi bizony Őrzői vagyunk annak.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 15:9]
9. Az iszlám tanításai átláthatóak és világosak
Nincs bennük kétértelműség. A Koránt, az iszlám hit első forrását ezzel a szóval jellemezték, ez az „Érthető Könyv”, és az emberiség vezetésének forrása. A Magasztos Isten azt mondja:
„Bizony fény jött el Allahtól hozzátok és nyilvánvaló, világos Könyv.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:15]
Minden embernek joga van ahhoz, hogy kutasson olyan dolgok után, amelyeket nem képes felfogni. Észben kell ugyanakkor tartanunk, hogy nem minden muszlim rendelkezik kellő ismerettel vallásáról. Tehát ha valaki válaszokat keres a zavaró kérdésekre, akkor azokat kell, hogy kérdezze, akik tudással rendelkeznek. Ugyanez mondható el az élet más területeire is. Ha az ember beteg, egy képzett orvos véleményét kéri ki. Ha valakinek bármi más problémája van, a téma szakértőjét kérdezi meg. Senki nem kérdezne meg egy orvost egy mérnöki vagy mechanikai kérdésben! A magasztos Isten azt mondja:
„Kérdezzétek hát meg az intés birtokosait, ha nem tudtok!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 21:7]
Meg kell említenünk, hogy vannak olyan kérdések, amelyek túlmennek az ember felfogóképességén, ezek a „láthatatlan világhoz” tartoznak. Ha ezt a valóságot akarnánk kutatni, nem lenne valódi haszna; ebben a kérdésben egyszerűen elhiszük, amit Isten tudatott velünk. Hiszünk abban, hogy Ő mindenre Képes, és úgy teremt, ahogy Ő akar.
A láthatatlan világ kérdése valóban egy kemény vizsga, amelyen átmenve az igaz hívő különválik a többiektől. Isten azt mondja:
„Alif-lam-mim. ~ Ez az a Könyv, amelyben nincs kétely; útmutatás ez az istenfélők számára. ~ Akik hisznek a láthatatlanban és akik elvégzik az imát és abból, amivel gondoskodtunk róluk adakoznak. ~ És azok, akik hisznek abban, ami lebocsáttatott neked (Mohamed) és abban, ami előtted kinyilatkoztatott, és a Túlvilággal kapcsolatban szilárd a meggyőződésük. ~ Ők az Uruktól származó Vezetést követik. Ők azok, akik boldogulnak.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:1-5]
10. Az iszlám pozitivitást tanít
A Sarí’ah (iszlám törvénykezés) egy olyan rendszer, amely a pozitivitásra épül. Az iszlám azt parancsolja követőinek, hogy a remény, béke és szeretet pozitív üzenetét közvetítsék másoknak. Nem elég egy muszlim számára, hogy ő egy rendes, jó ember; igyekeznie kell azon, hogy megossza az iszlám üzenetét a körülötte élőkkel is. A Magasztos isten azt mondja:
„És így belőletek olyan közösség válhasson, amely felhív a jóra, megparancsolja a helyénvalót (al-marúfu, az Iszlám által megparancsolt és elrendelt dolgok összessége) és megtiltja a rosszat (af-munkaru, az Iszlám által megtiltott és kifogásolt dolgok összessége). Ők lesznek a boldogulok.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:104]
Az iszlám a hit fontos elemének tekinti a szeretet kimutatását mások felé és azt, hogy a legjobbat akarjuk nekik. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Aki hív másokat az Igaz Útra, megkapja a jutalmát azoknak is, akik követik őt az úton, anélkül, hogy jutalmuk valamit is csökkenne.” (Muszlim)
11. Az iszlám a stabilitás és a fejlődés vallása
Az iszlám elfogadja a mai kor vívmányait és magába foglalja őket. Szabályokat ad ki az olyan modern kérdések kezelésére, amelyek a múltban nem léteztek. Ezt az iszlám soha nem változó irányadó alapelveire épülve érik el; rajtuk keresztül vizsgálják meg azokat a kérdéseket, amelyek a múltban nem léteztek.
Példák:
• Dohányzás és drogfüggőség: Mohamed Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Ne ártsatok magatoknak vagy másoknak.” (Ibn Mádzsa)
Ezen az irányelven alapulva az iszlám tudósai kijelentették, hogy a dohányzás és a drogfogyasztás tiltott, mivel hatalmas mennyiségű orvosi vizsgálat bizonyítja, hogy káros az egészségre.
• Abortusz: A Magasztos Allah azt mondja:
„Emiatt írtuk meg Izrael fiai számára azt, hogy ha valaki megöl egy lelket, egy másik lélek nélkül, vagy a földön való rossz okozásának a hiányában, akkor az olyan, mintha minden embert megölt volna.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:32]
Ebből vezették le a tudósok azokat a szabályokat, amelyekre az abortuszra vonatkoznak.
12. Az iszlám egyesíti a szellemi életet a fizikaival
Az iszlám az ember mind spirituális, mind fizikai szükségleteit figyelembe veszi. A Magasztos Isten azt mondja:
„Azzal, amit Allah adott neked, a Túlvilági lakhelyre törekedj! Ám ne feledkezz meg az evilági részedről sem! Cselekedj jót, ahogyan Allah is jót tett veled. És ne terjessz romlást a földön! Allah nem szereti a romlást terjesztőket.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 28:77]
Az iszlámban nincs szerzetesség. Az ember nem vonulhat ki a társadalomból, és nem tilthatja meg maga számára azt, amit Isten megengedett. A Magasztos Isten azt mondja:
„Mondd (Mohamed): »Ki tiltotta meg Allah díszét, amit a szolgáinak hozott elő, és a jó dolgokat (a törvényileg megengedett ételek) a gondoskodásból.« Mondd: »Ezek azoknak járnak, akik hittek az evilági életben, és a Feltámadás Napján kizárólag (nekik). Így magyarázzuk meg a Jeleket azon embereknek, akik felfogják.«” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:32]
Az iszlám azt parancsolja az embernek, hogy életét a középúton élje. A következő elbeszélésből ez világosan látszik:
„Három ember ment a Próféta feleségei házaiba, hogy kérdezzenek a Próféta istenszolgálatáról. Amikor megtudták, sajátjaikat jelentéktelennek találták, és azt mondták: »Hol vagyunk mi a Prófétához képest, akinek Allah megbocsátotta múltbeli és jövőbeli bűneit? (tehát több istenszolgálatot kell nekünk végeznünk, mint neki)« Egyikük azt mondta: »Ami engem illet, egész éjjel imádkozni fogok.« A másik azt mondta: »Én minden nap böjtölni fogok és nem töröm meg böjtömet.« A harmadik azt mondta: »Én távol tartom magamat a nőktől és soha nem fogok megházasodni.« A Próféta – béke és áldások legyenek vele – odament hozzájuk és azt mondta: »Ti vagytok azok, akik ezt és ezt mondták? Allahra, én jobban félem Allahot mint ti, és én vagyok a legengedelmesebb és leginkább kötelességtudó köztetek Iránta, de én böjtölök és megtöröm a böjtöt (nem böjtölök minden nap), imádkozom éjszakai imát (az éjszaka egyik részében) és alszom (az éjszaka másik részében), és házasodom nőkkel. Tehát aki elfordul a szunnámtól, az nem tartozik hozzám.«” (Al-Bukhári és Muszlim)
13. Az iszlámot Isten megőrizte
Isten megígérte, hogy megőrzi a Koránt és a Szunnát (Prófétai hagyományokat). Ő, a Magasztos, azt mondja:
„Mi bizony lebocsátottuk a Dikr-t (intés, emlékeztetés, a Kegyes Korán) és Mi bizony Őrzői vagyunk annak.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 15:9]
A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Mindig lesz egy sikeres csoport az Ummámon belül, akik ragaszkodnak az igazsághoz, nem árthatnak nekik azok, akik elhagyák őket, és így maradnak a Végső Óra eljöveteléig.” (Muszlim)
14. Az iszlám egy holisztikus életszemlélet
Az iszlám egészében szemléli az életet. Szabályain keresztül egy magas etikai szinttel rendelkező társadalmat kíván létrehozni, és igyekszik biztosítani azt, hogy az ember méltósággal és tiszteletben éljen a társadalomban. A Magasztos Isten azt mondja:
„És azon a Napon mikor minden egyes közösségből egy tanút állítunk ellenük, saját maguk közül és téged (Mohamed) is mint tanút hozunk elő ezek ellen. Mi lebocsátottuk neked a Könyvet - minden dolog magyarázataként, útmutatásként, könyörületként és örömhírként a muzulmánok számára.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 16:89]
Az iszlám megőrizte a kapcsolatot az egyén és Isten között, a kapcsolatot a muszlimok között, és a muszlimok és nem muszlimok között. Az iszlám szerint az etika a hit elválaszthatatlan része. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Az Imán (hit) hetvenvalahány – vagy hatvanvalahány - részből áll, a legmagasabb kijelenteni, hogy nincs más isten csak Allah, és a legalacsonyabb egy ártalmas tárgy eltávolítása az útból, és a szerénység (is) a hit egyik ága.” (Muszlim)
Fontossága a társadalmi integráció szempontjából:
a. Az emberiség tisztelete; a többi teremtmény fölött vannak. A Magasztos Isten azt mondja:
„Megtiszteltük Ádám fiait (az emberiséget) és hordoztuk őket a szárazföldön és a tengeren és jó dolgokkal gondoskodtunk róluk és őket sokuk fölé helyeztük azok közül, akiket teremtettünk.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:70]
b. Bátorítja az embert, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a körülötte élőkkel. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ó ti emberek! Férfiból és nőből teremtettünk benneteket. Népekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy megismerjétek egymást. Allahnál a legnemesebb közületek az, aki a legistenfélőbb köztetek. Allah Tudó és a mindent figyelemmel Kísérő.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 49:13]
c. Biztosítja a társadalmi ellátást. A muszlimnak kötelező gondoskodnia a többi muszlimról. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„A hívők példája szeretetben, jóindulatban, együttműködésben és szimpátiában olyan, mint egy test. Ha egy szerve a testnek fáj, az egész test a fájdalomtól szenved, álmatlanságban és lázban.” (Al-Bukhári)
d. Biztosítja a szabadságot. Ez nem jelenti, hogy az embernek szabadságában áll tilos dolgokat tenni.
Amit ez viszont jelent:
1. A gondolkodás szabadsága. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ó, ti, akik hisztek! Féljétek Allahot és helyénvalót szóljatok!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 33:70]
2. Halal (megengedett) módon való pénzkereset szabadsága. A Magasztos Isten azt mondja:
„A férfiaknak megvan a részük abból, amit szereztek és az asszonyoknak is a megvan a részük abból, amit szereztek.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:32]
3. A tanulás szabadsága. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„A tudás keresése előírt kötelezettség minden muszlim számára.” (Ibn Mádzsah)
4. A föld forrásai felhasználásának szabadsága. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ő az, Aki a földet alázatossá rendelte nektek. Járjatok hát a felszínén, és egyétek azt, amivel Ő táplál benneteket! Őhozzá lesz a Feltámadás.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 67:15]
e. Biztosítja az ember számára a stabilitást az életében. Ezt a következő módokon éri el:
1. Spirituálisan: A léleknek ugyanúgy szüksége van táplálékra, ahogy a testnek. Istent imádva, szolgálva az ember betölti a spirituális hiányt. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ám a legjobb útravaló az istenfélelem.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:197]
2. Az ember személyének védelme. A Magasztos Isten azt mondja:
„Aki szándékosan megöl egy hívőt annak jutalma a Pokol, örökkön abban fog időzni. Allah haragvása feléje fordul és megátkozza. És Ő hatalmas büntetést készített elő a számára.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:93]
3. A vagyon védelme. A Magasztos Isten azt mondja:
„És ne faljátok fel egymás között a vagyonotokat haszontalan bűnös módon! És a bírókat ne igyekezzetek általa befolyásolni, hogy így az emberek javainak egy részét bűnös módon eltékozolhassátok. Hiszen ti tudjátok.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:188]
4. Az ember méltóságának védelme. A Magasztos Isten megelőző intézkedésekkel biztosítja az ember méltóságát :
„Ne közeledjetek a paráznasághoz! Bizony fertelmes dolog az! És milyen borzalmas út!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:32]
5. Az elme védelme. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ó, ti, akik hisztek! Bizony a bor, a szerencsejáték, az áldozati kövek és a sorshúzás nyilai csupán a sátán művének szennye. Kerüljétek el! Talán boldogultok.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:90]
f. Biztosítja, hogy mindenki megkapja az őt megillető jogokat. Ez két kategóriára oszlik.
Különleges jogok. A Magasztos Isten azt mondja:
„A szülőkkel a helyes módon járjatok el és a rokonokkal, az árvákkal és a szegényekkel, a rokon-szomszédsággal és az idegen szomszédsággal, a meghitt társsal, az úton lévővel és azokkal, akiket a jobbotok birtokol. Allah nem szereti a gőgös, büszkélkedőt.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:36]
Általános jogok. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Ne irigykedjetek egymásra, ne emeljétek fel az árakat egymás előtt, ne gyűlöljétek egymást, ne forduljatok el egymástól, ne károsítsátok meg egymást a kereskedelemben, hanem legyetek Allah szolgái és (egymás) testvérei. A muszlim a muszlim testvére: nem nyomja el, nem felejti el őt, nem hazudik neki, nem nézi le. A Taqwa (istenfélelem) itt van (és a mellkasára mutatott háromszor). Nagyon rossz, ha valaki lenézi muszlim társát. A muszlim érinthetetlen a másik muszlim számára: vére, vagyona és méltósága.” (Muszlim)
g. Az iszlám a könyörület üzenete. A könyörület minden teremtményre kiterjed. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„A könyörületsekkel könyörülettel fog bánni a Könyörületes. Legyetek könyörületesek a földön élőkkel, és könyörületes lesz veletek Az Aki az égben van.” (Abu Dáwud)
Az iszlámban a könyörület az állatokra is kiterjed. A következő elbeszélés ezt világosan megmutatja:
„Amikor egy ember úton volt, nagyon megszomjazott. Talált egy kutat, lement, ivott, és feljött. Majd meglátott egy kutyát, ami a sarat nyalta túlzott szomjúságában. Az ember azt mondta magában: »Ez a kutya annyira szenved, ahogy én az előbb.« Ezért megint lement a kútba és megtöltötte a bőrharisnyáját vízzel, és a fogai közt tartva felmászott és oltotta a kutya szomját. Allah megjutalmazta a tettét, és megbocsátotta a bűneit.” Az emberek megkérdezték: »Ó Allah Küldötte! Az állatok iránti jócselekedeteinkért is jutalom jár?« Azt mondta: »Jutalmat kaptok minden élőlényért.«” (Muszlim)
h. Az iszlám támogatja a kölcsönös tanácsadást. A Magasztos Isten azt mondja:
„Tanácskozz velük az ügyben! És ha valamit elhatároztál, úgy (abban az esetben) hagyatkozz Allahra. Allah bizony szereti azokat, akik Reá hagyatkoznak.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:159]
i. Az iszlám az egyenlőség vallása. Nincs különbség két egyén között; Isten előtt csakis az istenfélelmük különbözteti meg őket. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ó ti emberek! Férfiból és nőből teremtettünk benneteket. Népekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy megismerjétek egymást. Allahnál a legnemesebb közületek az, aki a legistenfélőbb köztetek. Allah Tudó és a mindent figyelemmel Kísérő.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 49:13]
j. Az iszlám a teljes igazságosságra hív. A Magasztos Isten azt mondja:
„Allah megparancsolja nektek az igazságosságot és a kegyes cselekvést és az adakozást a rokonokkal kapcsolatban. És eltilt a fertelmes dolgoktól, a kifogásoktól, az erőszaktól. Int benneteket, talán okultok.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 16:90]
k. Az iszlám a béke vallása. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Ne tudassalak titeket az igaz hívőről? Ő az, akire az emberek rábízhatják pénzüket (evilági tulajdonukat) és életüket. A muszlim az, akinek a nyelvétől és kezétől a muszlimok biztonságban vannak; a mudzsáhid (harcos) az, aki állhatatos Allahnak való engedelmességében, és a muhádzsir (kivándorló) az, aki elhagyja azt, amit Allah megtiltott.” (Ibn Hibbán)
l. Az iszlám bátorítja az embereket a jó tettekre. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Ha valaki elmegy, vesz egy kötelet, felmegy a hegyre (tűzifáért) majd a hátán lehordja és eladja, az jobb számára mintha koldulna az emberektől, akár adnak neki akár megtagadják tőle.” (Bukhári)
m. Az iszlám a tisztaság és a megtisztulás vallása. Gyönyörű gyakorlatai a következő módon segítik ezt elő:
1. Kézmosás evés előtt és után. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Az étel áldását az előtte és utána elvégzett wudun (mosakodás) keresztül kapja meg az ember.” (Tirmidhi)
2. Szájöblítés evés után, és megbizonyosodás afelől, hogy tiszta. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Ha nem gondolnám, hogy nehéz az ummám számára, megparancsolnám, hogy használják a miszwákot minden ima előtt.” (Muszlim)
3. Az olyan testrészek megtisztítása, amelyeket az ember hajlamos lenne figyelmen kívül hagyni (megtisztítás szempontjából). A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„A fitrának tíz jellemzője van: a bajusz vágása, a szakáll növesztése, fogpálcika (sziwak) használata, az orrjáratok tisztítása azáltal, hogy vizet szívunk fel az orrba, a köröm vágása, kézmosás, a hónaljszőrzet eltávolítása, a fanszőrzet borotválása, és az intim testrészek mosása vízzel.” A narrátor hozzátette: „Elfelejtettem a tízediket, lehetséges, hogy az volt: a száj kiöblítése.”
4. A test megtisztítása a mellékhelyiség használata után. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt is megtanította a muszlimoknak, hogyan tisztítsák meg testrészeiket, miután könnyítettek magukon.
5. Jó megjelenés és illatszer használata. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ó Adám fiai! Minden imahelyen vegyétek magatokra a díszeiteket.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:31]
Az iszlámban a tisztaság minden istenszolgálat feltétele. Általánosságban két kategóriára osztható.
a. Fizikai tisztaság: Ez a test, a ruházat és az imahely tisztaságát jelenti. Ez a feltétele az imának. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Allah nem fogadja el az imát tisztaság nélkül.” (Ibn Mádzsa)
A Magasztos Isten azt mondja:
„Ó, ti, akik hisztek! Ha az imához álltok fel akkor mossátok meg az arcotokat és a kezeiteket könyékig és simítsátok végig a fejeiteket és a lábaitokat bokáig (mossátok meg)! És ha tisztátalanok vagytok, tisztálkodjatok meg!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:6]
b. Spirituális tisztaság: Ez a hit tisztaságát jelenti; vagyis, hogy az ember ne higgyen nem megfelelő hitrendszerben. A Magasztos Isten azt mondja:
„És szolgáljátok Allahot, és ne kövessetek el semmilyen társítást Vele szemben!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:36]
A felfuvalkodottságtól való tisztaságot is jelenti. A Magasztos Isten azt mondja:
„Jaj az imádkozóknak, ~ Akik elhanyagolják az imájukat! ~ Akik csak a látszat kedvéért cselekszenek, ~ Ám a segítség nyújtását megtagadják.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 107:4-7]
Az arroganciától és a beképzeltségtől is meg kell tisztulni. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ne fordulj megvető arccal az emberek felé! És ne járj felfuvalkodott módon a földön! Allah bizony nem szeret egyetlen dicsekvő önteltet sem.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 31:18]
Az irigységtől való tisztaságot is jelenti. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Ne irigykedjetek, mert valóban, az irigység felemészti az ember jótetteit, ahogy a tűz felemészti a fát.” (Abu Dáwúd)
A mások lenézésétől is meg kell tisztulni. A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Az arrogancia az igazság visszautasítása és mások lenézése.” (Muszlim)
15. Az iszlám etikai rendszere megőrződött eredeti tisztaságában.
A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Valóban, Allah elküldött engem, hogy tökéletesítsem a jó erkölcsös viselkedést.” (Bukhári)
A muszlimnak a legjobb módon kell viselkednie és el kell kerülnie a rossz modort. Allah Küldötte – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Kerüljetek el minden tilalmasat, és az Allahnak engedelmesek között lesztek, legyetek elégedettek azzal, amivel Allah megáldott titeket, és a leggazdagabbak lesztek. Legyetek jók a szomszédotokkal és hívők lesztek. Szeressétek az embereknek azt, amit önmagatoknak szeretnétek, és muszlimok lesztek. Ne legyen a hangos, túlzott nevetés szokásaitok között, mert a túlzott nevetés megöli a szívet (elfelejteti veletek azt, ami fontos).” (At-Tirmidhi)
A Próféta – béke és áldások legyenek vele – sok elbeszélésben világított rá erre a pontra. Egyszer megkérdezte társait:
„Tudjátok, ki a csődbe jutót?” A társak azt mondták: „Az a csődbement, akinek nincs pénze.” A Próféta – béke és áldások legyenek vele – így válaszolt: „Az a csődbe jutót a nemzetemből, aki a Feltámadás Napjára imádkozással, böjtöléssel és adakozással érkezik, de közben ezt megsértette, azt megrágalmazta, emennek a vagyonát habzsolta fel, amannak a vérét ontotta, amazt pedig megverte. Ezért ez is, az is kivesz a jótetteiből, és amaz is kivesz a jótetteiből, és ha nem marad neki semmi a jótettekből, akkor (a bántalmazottak) rossztetteiből adnak neki, és a Tűzbe dobják őt.” (Muszlim)
Az iszlám olyan hit, amely szigorú a magas szintű viselkedés fenntartásában. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ó ti, akik hisztek! Az egyik férfi nép ne tréfálkozzon gúnyolódva a másikkal, lehet, hogy azok jobbak, mint ők! De a nők se más nőkkel, lehet, hogy ők jobbak, mint ők. És ne gyalázzátok egymást, és ne aggassatok egymásra gúnyneveket! Milyen fertelmes dolog a gonoszság neve, a hit után. Akik nem mutatnak bűnbánatot, azok a bűnösök. ~ Ó ti, akik hisztek! Óvakodjatok a legtöbb vélekedéstől! Mert bizony a vélekedés egy része bűn. És ne kémkedjetek és ne rágalmazzátok egymást! Van-e vajon valaki közöttetek, aki meg akarja enni testvére holt húsát? Bizony nem tetszik ez nektek. Féljétek hát Allahot! Ő a bűnbánást Elfogadó és Megkönyörülő. [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 49:11-12]
16. Az iszlám a becsületesség és az őszinteség vallása.
A Magasztos Isten azt mondja:
„Allah bizony megparancsolja nektek, hogy adjátok vissza a letéteket a tulajdonosaiknak. És ha döntést hoztok az emberek között, akkor igazságosan döntsetek!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:58]
17. Az iszlám az igazmondás vallása
A Magasztos Isten azt mondja:
„Ó, ti, akik hisztek! Féljetek Allahot! És tartozzatok az igazak közé!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 9:119]
18. Az iszlám azt parancsolja a muszlimoknak, hogy teljesítsék kötelességeiket
A Magasztos isten azt mondja:
„Ó, ti, akik hisztek! Teljesítsétek a kötelezettségeiteket!ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:1]
19. Az iszlám a könnyítés és a kedvesség vallása
A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Valóban, ha a kedvesség része valaminek, az csakis felemeli azt, és ha kihagyják valamiből, az csakis elrontja azt.” (Muszlim)
20. Az iszlám a szeretet és a harmónia vallása.
A Próféta – béke és áldások legyenek vele – azt mondta:
„Egyikkőtöknek sem teljes a hite, amíg nem szeretné (kívánja) azt a hittestvérének, amit saját magának szeretne (kíván).” (Bukhári)
Az iszlám hit eme erényes tulajdonságait számos eszközzel valósítják meg a társadalomban:
Megparancsolva a jót és megtiltva a rosszat. A Magasztos Isten azt mondja:
„Ti vagytok a legjobb Közösség, amely (valaha is) elküldetett a emberiség számára. Ti megparancsoljátok a helyénvalót, és megtiltjátok a rosszat és hisztek Allahban.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:110]
Őszinte tanáccsal. A Magasztos Isten azt mondja:
„Az Időre! (kora délutánra) ~ Bizony az ember kárvallott lesz. ~ Kivéve azokat, akik hisznek, jótetteket cselekszenek, az igazságot és a türelmes kitartást hagyják egymásnak örökül.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 103. szúra]
Összegzés
Hiszünk abban, hogy az iszlám vallás, amely egy életmód, a legnagyobb ajándék Istentől az emberiség számára. Célunk csupán annyi, hogy az iszlámot valós formában mutassuk be; távol a média szenzációhajhászásától és a tudatlanságtól.
Véleményem szerint az iszlám hit itt említett jellemzői elindíthatnak téged, kedves olvasó, az iszlámhoz vezető spirituális úton.
Az iszlám nem helyesli a terrorizmust, hiszen a mérsékletesség vallása. Még ha néhány terrorista történetesen muszlim is, az iszlám hit világosan ellenzi az agresszió minden formáját. Csakis az iszlám hit ismeretének hiánya vezethet oda valakit, hogy bármiféle szélsőségességhez folyamodjon.
Észben kell tartanunk, hogy a muszlimok cselekedeteit nem lehet felhozni az iszlám ellen; azt a kérdést kell ilyenkor feltennünk, hogy akik ezeket a cselekedeteket teszik, mennyire figyelmesen követik az iszlám tanításait?
Kedves olvasó:
Az iszlám tanításai szerint, aki muszlim lesz, nagy jutalmat kap. A Magasztos Isten azt mondja:
„Azok, akiknek még előtte odaadtuk az írást, ők hisznek benne. ~ És ha recitáltatik nekik azt mondják: »Hiszünk benne. Ez az Igazság a mi Urunktól. Mi már előtte is muszlimok voltunk.« ~ Ök kétszer kapnak jutalmat amiatt, hogy állhatatosan kitartóak voltak és a rosszat jóval hárították el és abból, amivel gondoskodtunk róluk adakoztak.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 28:52-54]
A másik jutalmat a Próféta – béke és áldások legyenek vele – ígérte meg:
„Az iszlám eltörli ami előtte volt (a korábban elkövetett bűnöket).” (Muszlim)
A harmadik jutalmat a Magasztos Isten szavaiban olvashatjuk, amikor tudatja velünk, hogy Ő kicseréli az ember bűneit jótettekkel, ha elfogadja az iszlámot. Azt mondja:
„(...)akik megbánják bűneiket és hisznek és jótetteket cselekszenek. Azoknak Allah a rossz tetteit jókra cseréli ki. Allah Megbocsátó és Megkönyörülő.ˮ [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 25:70]
Végül egyszerűen azt mondjuk, hogy reméljük,
az igazságra lesztek vezetve!
www.islamland.com
