Az út a boldogság felé

طريق السعادة باللغة المجرية

Írta:
Dr. Abd Ar-Rahman bin Abd Al-Kareem Ash-Sheha
د. عبد الرحمن بن عبد الكريم الشيحة

Fordította:
EUROPEAN ISLAMIC RESEARCH CENTER (EIRC)
المركز الأوروبي للدراسات الإسلامية
& Julia Gabriel
Ellenőrizte: Gharabli Gabriella

WWW.ISLAMLAND.COM
 
 
 
Tartalom

Bevezetés                                                                           
Első fejezet: Igaz boldogság                                               
A boldogság típusai
Akarsz igaz boldogságot?
Második fejezet: Az iszlám életmód haszna                     
Harmadik fejezet: Hogyan érjük el az igaz boldogságot  
Az iszlám tanításai igaz boldogságot hoznak                    
A türelem három fajtája                                                   
Jó gondolatok                                                                    
A félelem típusai és gyógymódjai                                     
Negyedik fejezet: Végső gondolatok                                
Az igazság elfogadásának lépései                     
 
Bevezetés
Minden hála Allahot illeti, béke és áldás legyen szolgáján és küldöttén, Mohammeden, és az igaz-vezérelt kortársain, családtagjain és leszármazottain.
Megtalálhatod a „te boldogságodnak a kulcsát” e könyvecskét elolvasva, úgyhogy tedd félre korábbi előítéleteidet, amíg nem olvastad el teljesen. Nem ítélhetsz meg egy könyvet a borítója alapján, és nem is lehet elolvasni egy könyvet egyszerűen csak átlapozva.
Kedves olvasó, azt hiszem, egyetértesz velem abban, hogy egy gyönyörű világban élünk, amelyen érdemes elgondolkozni, elmélkedni; a teremtmények, amelyek itt élnek, a bolygók bonyolult együtt mozgása, az égitestek és galaxisok, amelyeket látni lehet elég bizonyíték arra, hogy ha nem lenne Teremtő, minden káosz lenne! A Magasságos Allah azt mondja:
„A Napnak nem szabad utolérnie a Holdat és az éjjel sem előzheti meg a nappalt, mindegyik égi útján úszik.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 36:40]
Ezek az égitestek a pályájukon keringenek, amíg a Teremtő azt nem rendeli, hogy megálljanak, amikor beáll a káosz; ez jelzi az általunk ismert világ végét. A Magasságos Allah azt mondja:
„Amidőn az Ég kettéhasad. És midőn a bolygók szétszóródnak. Midőn a tengerek kiáradnak a medrükből. Es a sírok felforgattatnak.”  [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 82:1-4]
Mielőtt folytatnánk, fel kell tenni egy kérdést… Mi a célja az egész teremtésnek? Ok nélkül lett teremtve? Mi a helyzet a csodálatos emberrel, akiről Allah, a Magasztos azt mondja:
„O, ember! Mi kápráztatott el téged és tett figyelmetlenné a te Nemes Uraddal szemben? Aki megteremtett, majd megformált és arányossá tett téged. Olyan alakban, formában állított össze téged, amilyenben akart.”  [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 82:6-8]
Az ember korlátozottak az ismeretei, mégis életünk során legtöbbször abból a célból, azzal a szándékkal cselekszünk, hogy valami jó származzon belőle; hasonlóképpen Allah sem tesz semmit isteni bölcsesség és cél nélkül. Ő, a Magasságos azt mondja:
„’Vagy azt hittetek, hogy merő szórakozásból teremtettünk benneteket és hogy ti nem fogtok Hozzánk visszatérni?’ Magasztaltassék Allah, a Király, az Igazság! Nincs más isten csak Ő (Lá iláha illa Huwá), a Kegyes Trón Ura.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 23:115-116]
A világ körülöttünk és az Egek felettünk olyan gazdagok, hogy arra ösztönöznek bennünket, hogy feltegyünk egy logikus kérdést: Ki teremtette és tökéletesítette mindezt? A romlatlan emberi természet és egészséges intellektus annak a felismeréséhez vezeti az embert, hogy felismerje Urát és Magasztos Teremtőjét. A Magasságos Allah azt mondja:
„Akik megemlékeznek Allahról állva, ülve és az oldalukon és elgondolkodnak az egek és a told teremtésén. (És azt mondják:) ’Urunk! Te mindezt nem hiába teremtetted! Magasztaltassál! És védj meg bennünket a Tűz büntetésétől!’” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:191]
Aki teremtette ezt az univerzumot a semmiből, a  véget is el fogja hozni neki, hogy elkezdődjön az örök élet. A Magasságos Allah azt mondja:
„Azon a Napon úgy hajtogatjuk össze az eget, ahogyan a könyvek lapjai vannak összehajtogatva. Ahogyan véghezvittük az első teremtést, megismételjük azt. Tőlünk származó ígéret ez! (A Mi feladatunk ez) bizony ekképpen cselekszünk.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 21:104]
Te, egy emberi lény, annak az alanya leszel, ami az egész univerzummal megtörténik majd körülöttünk. El fogod hagyni ezt az életet, de van egy nagy különbség; fel leszel támasztva és számon leszel kérve a tetteidről, és ezek után örök boldogság vagy végtelen szenvedés vár rád. Valóban, Aki megteremtett téged porból könnyen újjá tud teremteni. Allah, a Magasságos azt mondja:
„Ő az, Aki elkezdi a teremtést majd megismétli azt. Ez könnyebb a Számára! Övé a legmagasztosabb példázat az egekben és a földön. Ő a Hatalmas és a Bölcs.”  [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 30:27]
Néhányan úgy gondolják, ez nem valószínű, de nézz körül. Nézd meg a sivatagokat, amelyek egyetlen csepp vizet nem kapnak, semmi jele nincs az életnek, de figyeld csak! Amikor leesik az eső és a föld csillapítja szomját, növényzet burjánzik elő, törölve minden téves információt, hogy nem képes azon a területen növényzet fennmaradni. Ez biztos jele annak, hogy a feltámadás elkerülhetetlen. Allah, a Magasságos azt mondja:
„Az Ő Jelei közül való az is, hogy látod a földet alázatosan (terméketlennek), ám ha vizet küldünk le rá, megrázkódik és sarjadni kezd. Bizony az, Aki életre keltette azt, Ő életre kelti a halottakat. Ő mindenre képes!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 41:39]

Első fejezet
Igaz boldogság
Tudod, mi a boldogság? Úgy lehet leírni, mint a lélek kellemes érzését vagy állapotát, amely kedvező sorsra es erős hitre épül.
Minden embernek van célja, amit el szeretne érni, minél inkább képes elérni ezt a célt, annál nagyobb lesz a boldogság érzése.
A pszichológusok úgy írják le a boldogságot, mint egy folyamatos öröm, elégedettség, nagylelkűség és vidámság, amely önmagunkkal és életünkkel való elégedettségből származik és abból a hitből, hogy boldog cél vár ránk.
A boldogság típusai
Ebből a meghatározásból háromféle boldogságot tudunk megkülönböztetni:
Első kategória: Hamis boldogság, amely csak egy rövid ideig tart.
A boldogságnak ez a formája egy hirtelen jó esemény eredménye. Sokan hiszik, hogy a boldogságot drogok vagy alkohol fogyasztásával lehet elérni, és így akarnak elmenekülni a mindennapi problémák elől. A drogfogyasztás a boldogság illúzióját kelti, amely gyorsan elillan, ahogy a drog elveszíti hatását, az egyént teljes kétségbeesésbe taszítja. Ez oda vezeti, hogy még több drogot vásároljon, és így drogfüggővé válik, a társadalom reménytelen tagjává. Ezen kívül ez az egyén számos pszichológiai és fizikai betegséggel is találkozni fog.
Második kategória: A célok eléréséből származó boldogság.
Hasonlít az előző boldogsághoz abban, hogy rövidéletű, ugyanakkor kevésbé káros, mint az első típusú boldogság. Amikor nagy erőfeszítést tesz az ember egy cél elérése érdekében és végül eléri, azon kezd el tűnődni: most mi jön? A fájdalom, amit az ember tapasztal ezután a kezdeti nagy adag boldogság és kielégülés után valamelyest hasonlít az első kategóriában tapasztalt fájdalomhoz. Összefoglalva ez a boldogság rövidéletű tapasztalat, amely csak rövid ideig teszi boldoggá az embert.
Harmadik kategória: Igaz boldogság.
A boldogságnak ez a formája amelyet az egyén minden körülmények között átél; öröm és aggodalom, szegénység és gyarapodás, betegség és egészségben egyaránt, és akár eléri az ember ebben a világban a vágyait, akár nem. Ez a boldogság az ember szilárd hitéből származik.
Akarsz igaz boldogságot?
Ez a kérdés furcsának tűnhet, mivel a válasz egyértelmű.
Biztos vagyok benne, hogy bármelyik épeszű egyén igenlően válaszolna. Tehát hogyan lehet elérni a boldogságot? Mindenkinek megvannak az egyéni eszközei, amelyekkel eléri a boldogságot. Néhányan azt gondolják, hogy a boldogság az, ha sok pénzt keresnek, míg mások a hatalmi pozíciókban vélik megtalálni. Néha úgy tűnik, a sok barát, vagy az ember képessége, hogy befolyásolja őket, hozza meg a boldogságot. Ha megkérdeznénk bárkit, aki egy cél eléréséért küzdött, hogy elérték-e tényleg a boldogságot, a válasz legtöbbször negatív lenne. Az ok egyszerű, az igaz boldogság egy állandó derű és kényelemérzet. Az ember nem tapasztalhatja meg ezt még ha egy hegynyi aranya is lenne, ahogy az arab közmondás tartja: „vehetsz ágyat, de alvást nem”.
Az embert sokszor a hite tartja távol az igaz boldogságtól, mert azt várja el tőle, hogy higgyen a hihetetlenben vagy a logikátlanban. A spirituális üresség, amely az embert kétségbeesésbe viszi, csak akkor tűnik el, ha valaki olyasmiben hisz, amely pozitív hatással van a személyiségfejlődésére és igaz életcélt ad neki.
Az igaz boldogság elérése könnyű, bárki elérheti, de a forrás, amelyből ezt elérhetik, nagy talány sokak számára. Ha az ember igazán keresi a boldogságot, mindent fel kell áldoznia az eléréséért. Ez azt jelenti, hogy az embernek késznek kell lennie a változásra a jó érdekében. Az igaz boldogságot csak az iszlám elfogadásával lehet elérni. Sokan szkeptikusok lehetnek ezzel kapcsolatban, de ez az igazság. Amint az ember elfogadja az iszlámot teljes szívével és elkezdi alkalmazni, ahogyan kell és betartja a parancsait a Korán és a Szunna  szerint, igaz boldogságot fog tapasztalni.
„Miért” – ez a kérdés, amelyet fel fog tenni a nagy többség. Mielőtt válaszolnánk, a boldogság definícióját kell megvizsgálni. A pszichológusok azt állítják, hogy a boldogság az öröm, elégedettség, nagylelkűség és derű folyamatos állapota, amely önmagunkkal, az életünkkel és a végső sorsunkkal való elégedettségből származik. Az egyén mindezt az iszlámon keresztül éri el. A Magasságos Allah azt mondja:
„Bizony a muszlim férfiaknak és a muszlim nőknek és a hívő férfiaknak és a hívő nőknek és az őszinte szívvel engedelmeskedő férfiaknak és nőknek és az igaz férfiaknak és az igaz nőknek és a türelmes férfiaknak és a türelmes nőknek és az alázatos férfiaknak és az alázatos nőknek és az adakozó férfiaknak és az adakozó nőknek és a böjtölő férfiaknak és a böjtölő nőknek és a szemérmükkel önmegtartóztató férfiaknak és a szemérmükkel önmegtartóztató nőknek és az Allahról gyakran megemlékező férfiaknak és nőknek - ezek mindegyikének Allah megbocsátást és hatalmas jutalmat készített elő.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 33:35]
Az élettel való elégedettséget szintén megígéri a Mindenható Allah:
„Ti vagytok a legjobb Közösség, amely (valaha is) elküldetett a emberiség számára. Ti megparancsoljátok a helyénvalót, és megtiltjátok a rosszat és hisztek Allahban. Ha a Könyv népe is hitt volna, az. jobb lett volna a számukra. Vannak közöttük hívők. Ám a legtöbben bűnösök.”  [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:110]
A Mindenható Allah a következő életben is megígéri az elégedettséget, azt mondja Ő:
„Am, akik hisznek és jótetteket cselekedtek, nekik Firdaus (a Paradicsom) Kertjei járnak pihenőhelyül. Örök időkig abban tartózkodva, nem óhajtanak abban változást.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 18:107-108]
Lényegében, az igaz boldogság sok tényező eredménye és nem lehet elérni, kivéve, ha az ember olyasmiben hisz, ami kiegyensúlyozza az élet anyagi és spirituális aspektusait.
Az evilági ’ember alkotta’ rendszerek, az újkori hitek és kultuszok, amelyeket hirdetnek a tömegeknek az iszlámra adott reakcióként keletkeztek. Mindezek a rendszerek nem képesek arra, hogy logikus megoldást adjanak a mai problémákra. Ennek az állításnak a pontossága világos, elég megnézni az összeomlott Szovjetuniót, és az uralkodó kapitalista rendszereket, amelyek a szétesés szélén állnak. Az oka annak, hogy ezek a rendszerek nem voltak sikeresek, hogy hamis doktrínákra épültek és rövidlátó szemléletekre alapultak. A népszerű arab közmondás, „emlékeztem egy dologra és elfelejtettem sok mást” nagyon is jellemző ezekre az ember alkotta rendszerekre.
Az ember alkotta rendszerek többsége személyes haszon szerzésére épül és igazságtalanul részesít előnyben bizonyos embereket másoknál. Első pillantásra az egyik végletet támogatja a kettő közül: az egyént a közösséggel szemben, vagy a közösséget az egyénnel szemben. Ami még ennél is rosszabb, hogy sok ember alkotta rendszer az élet anyagi oldalát részesíti előnyben a spirituális oldallal szemben. Az iszlám viszont a tökéletes egyensúlyt kínálja az emberiségnek. A Magasságos Allah azt mondja:
„És Mi ekképpen benneteket a középúton járó, igazságos Közösséggé tettünk, hogy tanúk lehessetek az emberekkel szemben! És a Küldött tanú legyen veletek szemben(...).” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:143]
Mohamed Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta Abdullah bin Umarnak (Allah legyen vele elégedett):
„Ó Abdullah, hallottam, hogy folyamatosan böjtölsz nappal és imádkozol éjjel.’ Azt mondta: ’Igen, ezt teszem.’ A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta neki: ’Ne tedd ezt, böjtölj egy nap és ne böjtölj a következőn, és imádkozz az éjjel egy részén majd aludj is; mert valóban, a testednek joga van feletted, a szemednek joga van feletted és a feleségednek joga van feletted.” (Bukhári)
A materialisták figyelmen kívül hagyják a lelket és az életre csupán vágyaik elérésének céljaként tekintenek. Az élet spirituális oldalát teljesen figyelmen kívül hagyják. Ez az általános gondolkodás a nyugaton, mivel sokan elhagyták a vallást. Fel kell tenni a kérdést: ez hozza el a boldogságot? Bármelyik logikusan gondolkozó, épeszű ember nemleges választ fog találni erre. Ha a vallás elhagyása lenne a boldogság kulcsa, gazdag emberek, mint például Christina Onassis nem követtek volna el öngyilkosságot. Ő egy híres multimilliomosnak lánya volt, aki miután meghalt rá hagyta a vagyonokat. Megkérdezte tőle a média egy képviselője, mikor Franciaországban volt: „Te vagy a világ leggazdagabb nője?” Azt mondta: „Igen, de én vagyok a legboldogtalanabb is.”
Elképesztő, hogy minden pénze megvolt a világon, mégsem volt boldog! Ennek a boldogtalanságnak az volt az oka, hogy nem foglalkozott az élet spirituális oldalával.  Így lelki beteggé vált, amely az egyik legáltalánosabb spirituális probléma. A gyógymód elég egyszerű és ingyenes, hogy higgyen a Mindenható Istenben és fogadja el a vallást, amelyet Ő küldött az emberiségnek. Ez a spirituális betegség, ha nem kap kezelést, katasztrofális következményekkel járhat.
Skandináviában, ahol leggazdagabbak az országok mind az egyéni, mind a kormányzati színtéren, úgy gondolhatnánk, az emberek boldogan élnek. Elég furcsa, hogy a legmagasabbak között van ott az öngyilkossági ráta. A muszlim országokban pedig, amelyek a ’harmadik világhoz’ tartoznak, elenyésző az öngyilkosságok száma.
F. Filweas  azt mondta: „A nyugat nagy spirituális űrben szenved, amelyet semmilyen alapelv vagy hit nem tudott kitölteni, hogy boldogságot hozzon. Az ottani gazdagság és az állítólagos gazdasági jólét ellenére, az emberek fizikai szükségleteinek kielégítése mellett a nyugati ember értéktelennek érzi magát az életében. Azon gondolkozik, miért él, hová megy és miért. De eddig még senki nem adott neki kielégítő választ. Sajnos fogalma sincs róla, hogy a gyógyír számára a helyes vallásban van, amelyről nem tud többet, mint kételyeket. Viszont a fény sugarak kezdenek világítani, miután néhány csoport nyugati felvette az iszlámot és a nyugati ember elkezdett az iszlám szerint élő férfiakat és nőket látni a saját szemével. Minden nap vannak emberek, akik felveszik az iszlámot. Ez csak a kezdet.”
A lélek igényeit is ki kell elégíteni, ahogyan a testét. Ha ez nem teljesül, az ember aggodalmakat, elégedetlenséget és boldogtalanságot hordoz önmagával. A léleknek az igaz hit ad elégedettséget, a hit Allah Egyedülvalóságában, és abban, hogy Ő feltámaszt minket és elszámoltat a tetteinkkel. Az embernek ki jeleskednie kell jócselekedetekben és el kell kerülnie a rosszat. A Mindenható Allah azt mondja:
„És azok, akik hisznek és akiknek szíve az Allahról való megemlékezésben megnyugszik, hát nem az Allahról való megemlékezésben nyugszanak meg a szívek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 13:28]
Elégedettség, boldogság és öröm azok a jó érzések, amelyeket a muszlim megtapasztal. Ibn Tajmijah (Allah legyen vele könyörületes), a tudós, miután megkínozták, száműzték és bebörtönözték, azt mondta: „Mit tudnak az ellenségeim tenni ellenem? A paradicsomom kertje a szívemben van és soha nem válok meg tőle. Ha a fogva tartóim bebörtönöznek, az bizonyosan egy vallásos elvonulás, ha megölnek, az mártírság, és ha száműznek az otthonomból, az olyan, mint egy utazás.”
Ezek a szavak egyszerűen csodálatosak. Bebörtönözték és rosszul bántak vele, és mégis, ez az, amit mondott. Egy igaz hitű ember mindig boldog lesz. Az iszlám az embernek teljes lelki boldogságot és elégedettséget ad anyagi vagy társadalmi helyzetétől függetlenül. Az igaz muszlim minden körülmények között boldog, akár beteg, akár egészséges, gazdag vagy szegény, biztonságban vagy bizonytalanságban van. A Magasságos Allah azt mondja:
„Akik, ha valamilyen csapás sújtja őket azt mondják: ’Bizony mi Allahé vagyunk és Hozzá fogunk megtérni!’ Ők azok, akiken az Uruktól való áldás van és könyörület. Ok azok, akik az Igaz Utón vezéreltetnek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:156-157]
Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Csodálatos a helyzete a hívőnek mert minden dolog (ami történik vele) jó neki, és ez nincs így senki mással csak a hívővel. Ha jót kap, hálát ad Allahnak és az jó neki, és ha csapás súlyt le rá, türelmes lesz és az jó neki.” (Muszlim)
Az iszlám tanításai bizonyosan elfelejttetik veled az aggodalmaidat és türelmessé tesznek. Az elégedetlenség állapotából az elégedettségbe vezetnek.  Van valami, amit az embernek tudnia kell, az iszlám nem parancsolja követőinek, hogy szerzetesek legyenek, vagy hogy maradjanak távol az evilági örömöktől; ellenkezőleg, azt várja el a hívőtől, hogy az evilági dolgait az igaz boldogság eléréséért használja fel. Aki hatalommal rendelkezik, arra használja hatalmát, hogy terjessze Allah vallását  és hogy gondoskodjon muszlim testvérei szükségéről. Allah azt mondja:
„Aki valami jó dologért jár közben az részt kap abból. Aki pedig valami rossz dologért jár közben, az ugyanazt kapja abból. Allah minden dolog fölött Őrző.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:85]
Akinek van vagyona, azt Allah útján kell használnia és hogy testvérei problémáit enyhítse. Allah azt mondja:
„És akiknek a vagyonában ismert, szabott hányada van. A koldusnak és szűkölködőnek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 70:24-25]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) világosan elmagyarázta, mi történik az ember vagyonával. Azt mondta:
„Ádám fia azt fogja mondani: ’A vagyonom, a vagyonom’, az lesz neki mondva: ’Ó, Ádám fia, vagyonod nem más, mint amit elfogyasztottál, és hulladékká vált, vagy amelyet viseltél és tönkrement, vagy amelyet szétosztottál adományként és megőriztél magadnak (mint jutalom a Túlvilágon).’” (Muszlim)
Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) a muszlimok példaképe és minden muszlimnak őt kell utánoznia. Abu Dharr (Allah legyen vele elégedett), a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) egyik társa azt mondta:
„A Prófétával (Allah áldásai és békéje legyen vele) mentem Medinában, amíg elértük az Uhud hegyét. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta: ’Ó Abu Dharr!’ Azt feleltem: ’Igen, Ó Allah Küldötte.’ Azt mondta: ’Ha annyi vagyonom lenne, mint az Uhud hegye, szétosztanám az egészet három nap alatt, és csak annyit vennék ki belőle, hogy kifizessek egy adósságot.’ A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) akkor azt mondta: ’Akik a leggazdagabbak ezen a világon, azok lesznek a legszegényebbek a Feltámadás Napján, kivéve ha Allah útján adakoznak, és valóban ők nagyon kevesen vannak.’” (Bukhári)

Második fejezet
Az iszlám életmód haszna
Az iszlám életmódot követők valóban elérhetik az igaz boldogságot, feltéve hogy követik a parancsait és távol maradnak a tilalmaitól. Az ember nem marad le semmiről, ha az iszlám parancsait követi. Ellenkezőleg, ez egy isteni törvényrendszer, amelyet az ember Teremtője adott nekünk. Ő tudja a legjobban, mi válik hasznunkra ebben a világban. Nézzünk meg néhány parancsolatot, hogy kiderüljön, hasznosak-e vagy sem.
1.    Uzsora: A Mindenható isten azt mondja:
„Ó, ti, akik hisztek! Féljétek  Allahot! És engedjétek el azt, ami az uzsorából fennmaradt, ha igazán hívők vagytok!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:278]
Bármelyik tudatos egyén tudja, hogy a kamat az igazságtalanság egy formája, amellyel a gazdag elveszi a kevésbé szerencsés vagyonát. Röviden ez a kapzsiság visszataszító formája, amely kihasználja az embereket. Gazdasági szemszögből nézve a vagyont néhány ember kezébe korlátozza. Sok nem muszlim beszélt ez ellen a rendszer ellen és megerősítette hiányosságait.
2.    Tiltott szex: Aki a nyugati társadalomban él, bizonyára jól ismeri a súlyos veszélyeket, amelyek a szexuális szabadosságból származnak. A veszélyek közé tartoznak a betegségek, amelyek széles körben elterjedtek. A Magasságos Allah azt mondja:
„Ne közeledjetek a paráznasághoz! Bizony fertelmes dolog az! És milyen borzalmas út!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:32]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Ha a tiltott szex elterjed az emberek között, betegségek terjednek el köztük, amelyek nem voltak ismertek a korábbi generációk közt.” (Ibn Mádzsa)
3.    Alkohol: Az alkohol veszélyeit a modern orvostudomány is megerősítette. A Mindenható Allah azt mondja:
„Ó, ti, akik hisztek! Bizony a bor, a szerencsejáték, az áldozati kövek és a sorshúzás nyilai csupán a sátán művének szennye. Kerüljétek el! Talán boldogultok. A sátán csupán az ellenségeskedést és gyűlöletet akarja köztetek elhinteni a bor és a szerencsejáték által. És el akar téríteni benneteket az Allahról történő megemlékezéstől és az imától. Hát abbahagyjátok?” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:90-91]
Számos orvosi oka van az alkoholfogyasztás tilalmának. Minden évben emberek milliói halnak meg az alkohol miatt. Az alkohollal kapcsolatba hozható betegségek közül néhány:
    májcirrózis
    rák több formája
    Oesophagitis, gyomorhurut, hasnyálmirigy-gyulladás és hepatitis
    kardiomiopátia, magas vérnyomás, torokgyulladás és szívroham
    szélütés, apoplexia, rohamok és különböző típusú bénulások
    perifériás neuropathia, corticalis atrophia, kisagyi sorvadás
    számos endokrin rendellenesség
    anémia, sárgaság
    visszatérő mellkasi fertőzések, tüdőgyulladás, tüdőtágulás és tüdőbaj
    terhesség alatt az alkoholfogyasztás súlyos negatív hatással lehet a magzatra

4.    Sertéshús fogyasztása. A modern orvostudomány megerősítette, hogy a sertéshúsfogyasztás negatívan hat az ember egészségére. Sok betegség terjed agy különösen, ha a sertés nincs megfelelően elkészítve.  A Magasságos Allah azt mondja:
„Tilalmassá tétetett a számotokra a döglött állat, a vér, a sertés hús és mindaz, ami nem Allahnak áldoztatott fel és az, ami megfojtatott, az agyonütött, a halálra zúzott, a felöklelt és az is, amiből a vadállatok téptek már. Kivéve, ha ti vágjátok le. És az is, ami áldozó kövön vágatott le és a jósnyilakkal történő sorsolás is. Ez bűnös dolog. Ezen a napon azok, akik hitetlenkednek reményvesztettek lettek a ti vallásotokkal kapcsolatban. Ne féljetek tőlük! Engem féljetek! A mai napon teljessé tettem a számotokra a vallásotokat és kiteljesítettem rátok az Én kegyelmemet. És az Iszlámot rendeltem el nektek vallásul . Aki az éhség kényszerétől hajtva (szeg meg tilalmat) nem a bűnre való hajlandóságában, (úgy) Allah Megbocsátó és Könyörületes.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:3]
Professzor Hans-Heinrich Reckeweg azt mondta: „A sertés fogyasztása az összekötőszöveteket fokozatosan megfojtja nyálkával.”
5.    Kiegyenlítő törvények. A Mindenható Allah azt mondja:
„És nektek a megtorlásban élet (megmentése) vagyon! Ó ti ésszel bírók! Talán istenfélők lesztek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:179]
Amikor a kiegyenlítő büntetést alkalmazzák, az megmenti az emberek életét és megvédi a társadalmat és az emberek vagyonát és méltóságát.
Hogy bármilyen rendszer sikeres legyen, szükség van egy befolyásos hatalomra, hogy támogassa. Az emberek szabadon átmennének a piros lámpánál, ha nem lenne egy rendszer, amely megbünteti azokat, akik ezt teszik. Vannak emberek akik lopnának, ha nem lenne semmi, ami elrettenti őket ettől. Röviden, szükség van egy befolyásos hatalomra, hogy támogassa a rendszert. Ha ilyen hatalom nincs jelen, káosz terjed el.
A kiegyenlítő törvények alkalmazása nem új; teljesen általános a korábbi isteni kinyilatkoztatott törvények között. Allah, a Mindent Tudó, azt mondja:
„Es megírtuk nekik abban (a Tórában): ’A lelket a leiekért, a szemet a szemért, az orrot az orrért, a fület a fülért, a fogat a fogért és a sebesülésekért (amelyek kisebbek, mint az előbbiek) a bosszuló megtorlást.’ Ha valaki adakozik ezzel, az a bűnét megváltó dolog lesz a számára. És az, aki nem azáltal ítélkezik, amit Allah kinyilatkoztatott, ők a bűnösök.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:45]
A felmerülő kérdés az, hogy „Melyik büntetés forma leghatékonyabb a bűnözés csökkenése érdekébe, a társadalomban?” Az Allah alkotta kiegyenlítő törvények? Vagy az ember alkotta törvények, amelyek a leggyakrabban az erősöket támogatják a gyengékkel szemben? Ebben az életben egyetlen jogrendszer sem olyan hatásos mint az iszlám.

 
Harmadik fejezet
Hogyan érjük el az igaz boldogságot
Az igaz boldogságot néhány kulcsfontosságú dologban való hitből származik.
Első Pillér: Hit Allahban és az Ő Egyedülvalóságában
Aki hisz Allahban és az Ő Egyedülvalóságában, az rátalál a boldogság útjára. Szíve elégedett lesz és a folyamatos nyugalom állapotában érzi magát. A Mindenható Allah azt mondja:
„És azok, akik hisznek és akiknek szíve az Allahról való megemlékezésben megnyugszik, hát nem az Allahról való megemlékezésben nyugszanak meg a szívek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 13:28]
Amikor az ember ismeri Teremtője nagyságát, Aki mindent megteremtett és mindenre képes, alázatosabb lesz. Semmi sem hasonlít Hozzá. A Mindenható Allah azt mondja:
„Allah! Nincs más isten csak Ő! Az Élő, az Önmagában Létező Örök. Nem foghatja el Öt szendergés, sem álom. Öve minden, ami az egekben és a földön van! Ki merészelne közbenjárni Nála az Ó engedélye nélkül. Tudja mi van előttük és mi van mögöttük. Ám ők csak annyit érthetnek meg az Ő földet. Ezek fenntartása nem okoz Neki fáradságot. Ő a Magasztos és a Hatalmas.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:255]
Istenben való hit által talál az ember igaz boldogságra. Amikor próbatétellel találkozik, Allahhoz fordul közvetlenül, hogy enyhítse a problémákat, amelyek az útjába kerültek. Allah azt mondja:
„És, ha kérdeznek téged (Mohamed) az Én szolgáim Rólam, (akkor válaszold azt, hogy) Én bizony közel vagyok. Felelek azon fohászkodó fohászára, aki Hozzám fordul. Ők is figyeljenek hát Rám és higgyenek Bennem! Talán a helyes Útra vezéreltetnek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:186]
A szenvedés annak az eredménye, hogy az ember nem hisz a Mindenható Allahban. Aki nem hisz Benne, annak az élete valóban aggodalommal és nyomporúsággal lesz teli. Allah belénk helyezett egy természetes képességet, amellyel felismerjük az Egek és a Föld Teremtőjét. Őt egyszerűen fel lehet ismerni egyszerű következtetések által, ahogy a következő ájában van említve:
„Vagy a semmiből teremttettek? Vagy ők a teremtők?” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 52:35]
Az ember hite Allahban össze kell, hogy kapcsolódjon az Allah Egyedülvalóságába vetett hittel. Nem lehet mellé társakat állítani. Aki társat állít Allah mellé, hite nem fog neki használni. A Mindenható Allah azt mondja:
„Allah nem bocsátja meg, hogy társítást kövessenek el Vele szemben. Ám megbocsátja azt, ami ezen kívül van, annak, akinek akarja. Aki társítást követ el Allahhal szemben, az bizony hatalmas bűnt eszelt ki.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:48]
Amikor valaki társakat állít Allah mellé, az tiszteletlenség Allah iránt. Nincs semmi tökéletlen, ami isteni dicséretet, pláne nem imádatot, szolgálatot érdemelne! A Mindenható Allah azt mondja:
„Ha e kettőben (az egek és a föld) más isten is lenne, mint Allah, akkor mindkettő romlásba dőlne. Magasztaltassék a Trón Ura! Mentes Ő attól, amit állítanak!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 21:22]
A Magasságos Allahnak nincs szüksége teremtményeire; ugyanakkor az egész teremtett világnak szüksége van Rá. A Mindenható Allah azt mondja:
„Nem vett Allah maga mellé fiút és nem volt vele más isten. Hiszen minden más isten elvenné azt, amit ő teremtett és talán egyik a másik fölé kerülne. Magasztaltassék Allah! Mennyire felette áll Ő annak, amit Róla mondanak.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 23:91]
Az Allahban való hit hasznai
1.    Megszabadítja az embert minden teremtmény iránti szolgaságból. Amikor valaki teljes tudatában van annak, hogy sorsa Allah kezében van és azt csak az Ő akarata változtathatja meg, megszabadul mindenfajta spirituális szolgaságból és teljesen Teremtőjének veti alá magát. A Magasságos Allah azt mondja:
„Mondd (Mohamed): ’Ki az egek és a föld Ura?’ Mondd: ’Allah!’ Mondd: ’Vajon helyette olyan segítőket választotok, akik még maguk számára sem rendelkeznek semmiféle haszonnal, sem ártani tudással.’ Mondd: ’Vajon egyenlő-e a vak a látóval? Vagy egyenlő-e a sötétség és a fény. Avagy Allah mellé olyan társakat helyeztek, akik az Ő teremtéséhez hasonlatosan teremtettek, majd a teremtés (Allahé és az övék) a számukra hasonlatos?’ Mondd: ’Allah mindennek a Teremtője! Ő az Egyetlen és a mindenségek felett Uralkodó!’” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 13:16]
2.    Minden egyén egyedül Allahot féli. Amikor valaki Allahon kívül mástól fél, az nyomorúságba taszítja őt. A sátán félelmet kelt a szívében. Allah azt mondja:
„Íme ez itt a sátán, aki félelmet akar kelteni az ő segítői iránt. Ne teljetek tőlük! Tőlem féljetek! Ha hívők vagytok.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:175]
3.    Az ember bátor lesz. Allah okozza a halált és minden embernek meghatároz egy időszakot, amikor a földön élnek. A Mindenható Allah azt mondja:
„Egyetlen teremtett lélek sem halhat meg csak Allah engedőimével, a szabott írásnak megfelelően.(...)” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:145]
A hitetlenek nyomorúságos életet fognak élni, mert a hitetlenség nem ad az embernek semmit, amire támaszkodhatnának nehézség idején. Milyen igazak a Mindenható Allah szavai, amikor Ő azt mondja:
„Akit Allah vezérelni akar annak a keblét szélesre tárja az Iszlám számára. Akit viszont tévelygésbe akar vezetni annak a keblét szűkké és szorossá teszi, mintha csak az égbe akarna felemelkedni. Így helyezi Allah a szennyes tettet azokra, akik nem hisznek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:125]
A második Pillér: Hit az angyalokban
Az angyalok a láthatatlan világ részei. Az ember csak úgy értheti meg természetüket, ha megnézi, mit mondtak a Küldöttek a kinyilatkoztatásról. Allah Üzenete rajtuk keresztül jött a földre a Prófétákhoz és a Küldöttekhez. Az angyal, akinek a feladata az Isteni Üzenetek közvetítése, Gábriel angyal (béke legyen vele). A Magasságos Allah azt mondja:
„Ó, ti, akik hisztek! Higgyetek Allahban és az Ő Küldöttében (Mohamed) és a Könyvben, amit lebocsátott a Küldöttének és a Könyvben, amit már korábban lebocsátott. Aki hitetlen Allahhal szemben és az angyalaival, Könyveivel, Küldötteivel és az Utolsó Nappal szemben, az bizony messze vivő tévelygésben tévelyeg.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:136]
A harmadik Pillér: Hit az Írásokban
Ezek az írások tartalmazzák az élet módszereit, amelyet a hívőnek alkalmaznia kell. Amikor az ember Allah kinyilatkoztatása szerint él, ez társadalmi, egyéni és politikai stabilitást fog eredményezni. Allah azt mondja:
„Aki jótetteket cselekedett, akár férfi, akár nő és mindeközben hívő, azt a jó élettel fogjuk jutalmazni. És Mi a legjobb tetteik szerint fogjuk jutalmazni őket (a Feltámadás Napján).” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 16:97]
A jó élet olyan, az amely csak helyes cselekedetet tartalmaz. Békét ad a léleknek és igaz boldogságot ad az egyénnek. A Mindenható Allah azt mondja:
„Bizony azok, akik hisznek és azok, akik zsidók és a szabe’iták és a keresztények, akik hisznek Allahban és a Végső Napban és jótetteket cselekszenek, rajtuk nincs telelem és ők nem szomorkodnak.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 5:69]
Az iszlám tanításai boldogságot hoznak
Az iszlám tanításainak nagy hatása van a gyakorló muszlim életére. Viselkedése, etikája, és ahogy érzi magát; a teljes boldogság állapota. Az iszlám tanításai eltávolítják a muszlimot a nyomorúságtól, ahogy sokan érzik magukat, akiknek nincs hitük. Ezek közül a tanítások közül, amelyeket a muszlimoknak be kell tartaniuk a következők:
1.    Szeretni Allahot és a Küldöttét (Allah áldásai és békéje legyen vele).
Allah és Küldöttének (Allah áldásai és békéje legyen vele) szeretete a hívőt arra fogja indítani, hogy azért tegyen, hogy elnyerje az Ő szeretetét. Ahogy mondják: „Az igaz boldogságnak nincs ára”. A boldogság keresése oda vezetett embereket, hogy nagy összegeket költsenek a szeretett személy tetszésének elnyerését remélve. Ha megkérdezték tőlük: megérte? igenlő választ adtak, mivel a szeretetnek nincs ára, és a boldogság megéri az árát!
Ha ez a helyzet az evilági szeretet esetében, Allah szeretetének elnyerése egy olyan cél kell, hogy legyen, amiért mindannyian küzdünk. Allah azt mondja:
„Vannak az emberek között olyanok, akik Allah mellé hasonmásokat, (bálványokat) helyeznek. Ugyanúgy szeretik azokat, amint Allahot szeretik. Ám azok, akik hisznek erősebb szeretettel vannak Allah iránt. És bárcsak látnák azok, akik bűnöket követnek el azt, midőn majdan szemtől szemben látják a büntetést és tudnák azt, hogy az erő és a hatalom Allahé teljes egészében. És Allah igen Szigorú a büntetésben.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:165]
A Próféta társai nagyon szerették Allahot és a Prófétáját (Allah áldásai és békéje legyen vele). Amikor a Próféta társát, Khubaib b. Adit (Allah legyen vele elégedett) a politeisták ki akarták végezni, megkérdezték tőle: „Van egy utolsó kívánságod?” Azt mondta: „Igen, imádkozni szeretnék.” Megengedték neki, hogy imádkozzon.
Ő volt az első, aki két rakát imádkozott, mielőtt kivégezték. Miután befejezte az imát, azt mondta: „Allahra, ha nem lenne, hogy azt mondhattad, félek a haláltól, hosszabban imádkoztam volna.” Amikor ki akarták végezni, megkérdezték tőle: „Szeretnéd, hogy Mohamed Próféta legyen a helyedben és te otthon a családoddal?” Azt mondta: „Allahra, nem akarom, hogy Mohamedet egy tüske megszúrja, és én biztonságban vagyok a családommal!”
Az a szerencsétlen, aki a vágyait részesíti elsőbbségben Allah és Küldötte iránti szeretetével szemben. Allah azt mondja:
„Mondd: ’Ha apáitok és fiaitok és testvéreitek és feleségeitek és nemzetségetek és javaitok, amelyekre szert tettetek és kereskedelem, aminek félitek pangását és lakhelyeitek, amikben örömötöket lelitek kedvesebbek a számotokra, mint Allah és az Ő Küldötte és az Ő Útján való harc, akkor várjatok, míg Allah el nem hozza a parancsát. Allah nem vezérli a vétkesek népét!’” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 9:24]
Amikor az ember Allahért és az Ő Prófétájáért szeret, áldozatokat fog hozni; mivel ez a szeretet örök és a hívő nagy boldogságot fog érezni. A Mindenható Allah azt mondja:
„(És azoknak is jár abból) Akiknek házaik voltak (Medinában) és hittek még őelőttük. Ők szeretik azokat, akik elvégezték a Kivonulást (hígra). És lelkűkben nem érzik szükségét annak, amit azok kaptak. Sőt, maguk elé helyezik őket, még ha ezáltal törést szenvednének is. Aki pedig védelemben részesül önnön kapzsiságával szemben az az igazán boldogulok közé tartozik.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 59:9]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele)  azt mondta:
„Az fogja megérezni a hit édességét, aki három tulajdonsággal rendelkezik: hogy Allah és a Prófétája kedvesebb számára, mint az egész teremtett világ; hogy Allahért szeret egy személyt; és hogy úgy utálna visszatérni a hitetlenségbe, mintha tűzbe lenne dobva.” (Bukhári és Muszlim)
Ennek a szeretetnek az elérése valóban az a módszer, amellyel az ember megvédheti magát Feltámadás Napjának nehézségeitől és próbatételeitől. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Hét fajta embert fog az árnyékába venni Allah, azon a napon, amikor nincs más árnyék, csak az Övé. Az igazságos uralkodó, az ifjú, aki Allah imádatában nő fel, az ember, akinek a szíve a mecsetekhez kötődik, ketten, akik Allahért szeretik egymást és ugyanezért búcsúznak egymástól, egy férfi, akit egy gazdag és befolyásos nő el akar csábítani, de ő azt mondja: ’félem Allahot’, és egy ember, aki olyan titokban adakozik, hogy balkeze nem tudja, mi van a jobb kezében, és egy ember, aki megemlékezett Allahról és sírt.” (Bukhári)
Allah szolgálata az embert alázatossá teszi Allah iránt és megszabadítja őt attól, hogy vágyai rabszolgája legyen. Amikor az ember azt követi, ami Allah rendelt neki, és távol marad attól, amit megtiltott, igaz boldogságot fog érezni, mert legyőzte vágyait és megverte a Sátánt.
Az iszlám tanításai arra ösztönöznek minket, hogy életünket, vagyonunkat és időnket Allahért használjuk fel. Az iszlám gyakorlása nem egy ideiglenes dolog, amit csak alkalmanként teszünk meg; ez egy életmód. Allah azt mondja:
„Mondd: ’Az imám, az (bemutatott) áldozataim, az életem és a halálom Allahé, a világok Uráé!’” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:162]
W. Montgomery Watt Mi az iszlám? című könyvében azt mondta:  „Az előítélet az egyik nehézség, amellyel  találkozik az európai vagy amerikai, aki az iszlámot tanulmányozza. Amint elkezdi meghatározni az iszlámot mint ’a Korán vallása’ egy olyan kategóriát használ, amely nem fér bele a ’vallás’ kategóriájába. Mit jelent a ’vallás’ a mai nyugati embernek? Legjobb esetben az átlagember számára azt jelenti, hogy eltölt egy órácskát vasárnap olyan gyakorlatokkal, amely valami támogatást és erőt nyújtanak neki a mindennapi élet problémáinak kezeléséhez, és amely arra bátorítja, hogy barátságos legyen a többi emberrel, hogy fenntartsa a helyes nemek közötti viselkedést; nem sok köze van a kereskedéshez vagy a gazdasági, politikai vagy szakmai kapcsolataihoz. Legrosszabb esetben az önelégültséget váltja ki a sikeresebb egyéneknél és önteltséget szül. Az európai úgy is nézhet a vallásra, mint egy ópium, amelyet az egyszerű nép kizsákmányolására fejlesztettek ki az elnyomók, hogy alárendeltségben tartsák őket.  Mennyire különbözik ez a muszlim felfogástól!
 „Bizony a vallás Allahnál az Iszlám!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:19]
A ’vallás’-ként fordított szó, a ’Dín’, amely arabul egy egész életmódot jelent. Nem az egyének magánélete, amely életük perifériáját érinti, hanem valami, ami mind magán, mind nyilvános, valami, ami átszövi az egész társadalom szövetét egy olyan módon, amiről az emberek tudnak. Minden az egyben, teológiai dogma, istenszolgálat formái, politikai elvek és egy részletes viselkedéskód, amely olyan kérdéseket is magába foglal, amelyeket az európaiak a higiénia vagy az etikett témakörébe sorolnának.”
Allah angyalai, Prófétái és Küldöttei mind Neki vetették alá magukat. Allah azt mondja:
„A Messiás soha nem fogja megalázónak tartani, hogy Allah szolgája legyen és a közellévő Angyalok sem. Aki megalázónak tartja az Ó szolgálatát az öntelt gőgös. Ám Ő mindenkit Magához fog összegyűjteni.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:172]
Az egész teremtett világ aláveti magát Allahnak, ami a Teremtő nagyságát bizonyítja. Allah azt mondja:
„A hét ég és a Föld és ezek lakói az Ő iránti hálát zengik. Minden az Ő iránti hálát zengi. Ám ti nem értitek az Ő iránti hálájukat. Ő Kegyelmes és Megbocsátó.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:44]
Aki elfordul Allah imádatától, csak nyomorúságos életet fog tapasztalni, mert nincs az életének célja és nem tapasztalja meg az igaz boldogságot. Allah azt mondja:
„Aki elfordul a Rólam történő megemlékezéstől, annak a megélhetése szűkös lesz. És vakon fogjuk a Feltámadás Napján összegyűjteni.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 20:124]
Röviden, mindaz, aki nem veti magát alá Allahnak, az az ördög bábuja. Allah azt mondja:
„Aki rövidlátásában elfordul a Könyörületesről történő megemlékezéstől, egy sátánt rendelünk ki mellé, összekapcsolt társa (qarin) lesz az neki.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 43:36]
A sátán csak nyomorba taszítja az embert, ahogy neki meg lett ígérve:
„Mondta (Iblisz): ’Uram! Amiért tévútra vittél engem, én díszessé teszem (a tévelygés útját) a számukra a földön, és mindegyiket tévútra vezetem’.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 15:39]
Allah imádata az embernek végtelen boldogságérzést ad, amely nem hasonlítható semmihez. Figyeljük, mit mond egy muszlim erről a boldogságról, amit érzett:
„Ha a királyok vagy gyerekeik ismernék a boldogságot, amit mi tapasztalunk, valóban a kardjaikkal harcolnának érte, ellenünk.”
2.    Mi az igaz, örökké tartó boldogság receptje?
Az igaz boldogság az, amely az egyént a Túlvilági élet derűjével látja el. Ez az, amiért a muszlim mindig küzd, hogy jobb legyen. A Magasságos Allah azt mondja:
„És azok, akik boldogulnak, a Paradicsomban lesznek, örökkön abban tartózkodva, míg az egek egek és a fold (létezik), kivéve ha az Urad másként nem akarja. Véget nem érő ajándék ez!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 11:108]
Az ember célja azt életben nem a vagyon gyűjtés kéne hogy legyen, mert a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Ez a világ börtön a hívőknek és paradicsom a hitetleneknek.” (Abu Dáwúd)
Az ember azt kérdezheti: Hogy lehet ez igaz, mikor azt látjuk, hogy sok nem muszlimot a szegénység súlyt, és néhány muszlim nagyon jól él?
A válasz nagyon egyszerű. A következő történet rávilágít a válaszra:
„Egyiptom főbíróját, Ibn Hádzsár al-Aszqalanit (Allah legyen vele könyörületes) megállította egy zsidó, aki megkérdezte tőle: ’Hogyan magyarázod a Prófétátok (Allah áldásai és békéje legyen vele)  szavait: «Ez a világ börtön a hívőknek és paradicsom a hitetleneknek.» Én nem hiszek benne és nagyon szegény vagyok. Te nagyon gazdag vagy és muszlim vagy’. Ibn Hádzsár azt mondta:
’Akkor is, ha téged szegénység súlyt, még mindig a paradicsomodban vagy, mivel a büntetés, ami a következő életben vár rád, az borzasztóan fájdalmas lesz, és akkor is, ha én ilyen ruhákat hordok, ha Allah akarja és bevezet engem a Dzsennába , ez a boldogság, amelyet ebben a világban élvezek, semminek sem számít a Dzsenna örömeihez képest.’ Ezt hallva a szegény zsidó muszlim lett.”
Az iszlám arra tanítja a hívőt, hogy ne értékelje túl az evilági életet. Világos a jelentéktelensége és a muszlim ne merüljön el benne túlságosan. Szahl ibn Sza’d (Allah legyen vele elégedett) elbeszéli a prófétai hagyományban:
 „Allah Küldöttével (Allah áldásai és békéje legyen vele) voltunk Dhul-Hulaifa területén, és ő látott egy döglött birkát, felemelt lábakkal (a puffadás miatt) amelyre azt mondta: ’Nem gondoljátok hogy ez értéktelen a tulajdonosának? Arra, Akinek a kezében az életem van, az egész világ kevésbé fontos Allahnak, mint ez a bárány a tulajdonosának. Ha ez a világ Allahnak annyit érne mint egy légy szárnya, Allah nem adna a hitetleneknek egy csepp vizet sem inni belőle.’” (Ibn Mádzsa)
3.    A Küldöttek és a Próféták a legjobb teremtmények, és a legszeretettebbek Allah előtt.
Ők mind próbatételeknek voltak kitéve. Néhányukat megölték, másokat száműztek otthonaikból és népük elutasította. Ha ez a helyzet, bárki, aki náluk alacsonyabb rangú vagy státuszú, kaphat hasonló próbatételt. Amikor próbának vagyunk kitéve, nem szabad bosszankodni; inkább állhatatosan megállni, mivel ez az az út, amelyen megérezhetjük a hit ízét és megtapasztalhatjuk az igaz boldogságot. Allah azt mondja Noé prófétáról (béke legyen vele):
„És elküldtük volt Nūh-ot (Noét) az ő népéhez - és ötven év híján ezer évet töltött el közöttük. És elragadta őket a vízözön (at-tūfānu), mivel bűnösök voltak.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 29:14]
Allah azt mondja, Ibrahim (Ábrahám) próféta (béke legyen vele) történetével kapcsolatban:
„Az ő népének válasza csupán az volt, hogy mondták: ’Öljétek meg, vagy égessétek meg!’ Ám Allah megmentette a Tűztől. Bizony ebben jelek vannak az olyan nép számára, amely hisz.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 29:24]
Allah azt mondja Mózes prófétáról (béke legyen vele):
„Azt mondta a Fáraó: ’Engedjétek, hogy megöljem Mūsā-t (Mózest)! És hadd fohászkodjon akkor az Urához. Én bizony félek, hogy megváltoztatja a vallásotokat és romlást terjeszt a földön.”  [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 40:26]
Allah azt mondja Suaib prófétáról (béke legyen vele):
„Az előkelők, akik gőgösödtek az ő népből mondták: ’Mi bizony kiűzünk téged, ó, Suaib, és azokat, akik veled együtt hisznek a városunkból. Vagy pedig visszatérsz a vallásunkra.’ Mondta: ’Még ha (utálkozva) kifogásoljuk is (azt)?” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:88]
Allah azt mondja Szálih prófétáról (béke legyen vele):
„Mondták: ’Ó Szálih! Ezelőtt a reménység voltál közöttünk. Vajon azt akarod megtiltani nekünk, hogy azt szolgáljuk, amit apáink is szolgáltak. Mi bizony gyötrő kétségben vagyunk azzal szemben amire te szólítasz fel bennünket.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 11:62]
Allah azt mondja Lót prófétáról (béke legyen vele):
„Népének csupán annyi volt a válasza, hogy azt mondták: ’Űzzétek el a városotokból Lót családját! Bizony olyan emberek ők, akik tisztán tartják magukat.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 27:56]
Allah azt mondja Jézus prófétáról (béke legyen vele):
„És mert azt mondták: ’Mi megöltük a Messiást, Jézust, Mária fiát, Allah Küldöttét.’ Ám valójában nem ölték meg és nem feszítették keresztre. Ám egy hasonmás adatott nekik. Akik között őt illetően nézetkülönbség van, azok kétségben vannak felőle. Nem rendelkeznek ők róla tudással, csak a gondolatot követik. Ám bizonyos, hogy őt (Jézust) nem ölték meg.”  [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:157]
Allah azt mondja Mohamed prófétáról (Allah áldásai és békéje legyen vele):
„Mi bizony tudjuk, hogy téged (Mohamed) szomorúsággal tölt el az, amit azok mondanak. Ám azok nem téged hazudtolnak meg, hanem a bűnösök Allah Jeleit tagadják.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:33]
4.    A muszlim élete legnagyobb céljának meghatározása.
Minden muszlim célja az kell legyen, hogy elérje Allah Könyörületét és az Ő Paradicsomát. Ezt a célt csak a halál után lehet elérni. A muszlim folyamatosan ennek a célnak az elérésért fog küzdeni haláláig. A nem hívők evilági célokat szeretnének elérni, és rövidéletű boldogságokat tapasztalnak, amikor elérik céljaikat. Amikor valaki eléri a célját, amiért olyan sokat dolgozott aggodalmat tapasztal, hogy most mi jön. Ez az embert instabillá teszi a szó spirituális értelmében. Az ebbe a kategóriába tartozó emberek, akik csak azért élnek, hogy elérjék vágyaikat, nem tapasztalnak valódi boldogságot. Allah azt mondja róluk:
„Allah bizony azokat, akik hisznek és jótetteket cselekszenek, olyan Kertekbe juttatja, amelyek alatt folyók folynak (a Paradicsomi Kertekbe). Ám a hitetlenek az evilági örömöket élvezik és esznek, ahogyan az állatok esznek. A Tűz lesz az ő lakhelyük.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 47:12]
Még ha ezek az egyének diplomával is rendelkeznek különböző területeken, mégis képtelenek felismerni Urukat, tudásuk nem használ nekik! Allah azt mondja:
„Vagy azt gondolod, hogy a legtöbbjük hall és használja az eszét. Nem! Ők olyanok, mint az állatok, sőt még tévelygőbbek az Úttól.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 25:44]
Egy költő mondta: „Ne nézz azokra, akik meghaltak, vagy hogy hogyan haltak meg, hanem azokra nézz, akik sikeresek, hogy hogyan lettek sikeresek.” Allah azt mondja:
„Bizony sok dzsinnt és embert teremtettünk a Pokolra. Van szívük, de nem értenek vele. Van szemük, de nem látnak vele. Van fülük, de nem hallanak vele. Ők olyanok, mint az állatok. De nem! Még tévelygőbbek. Ők azok, akik semmire sem figyelnek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:179]
Ez nem jelenti azt, hogy az embernek az evilági életet el kellene dobnia és mások nyakán kellene lógnia. Allah azt parancsolta szolgáinak, hogy küzdjenek ezen a világon és dolgozzanak keményen, hogy megszerezzék ellátásukat. Ezt a Saría  rendeli el. Allah azt mondja:
„Ő az, Aki a földet alázatossá rendelte nektek. Járjatok hát a felszínén, és egyétek azt, amivel Ő táplál benneteket! Őhozzá lesz a Feltámadás.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 67:15]
Az ember szintje felemelkedik, amikor azért dolgozik és küzd, hogy elérje az élet alapvető szükségleteit, hogy ellássa magát és családját és akkor is, amikor Allah útján adakozik. Allah azt mondja:
„Azok, akik javaikat Allah Útján adakozzák, és az adakozásuk után nem következik felhánytorgatás, sem pedig zaklatás, az ő jutalmuk az Uruknál van. Nincs rajtuk félelem, és nem is szomorkodnak.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:262]
A muszlimtól annyi van elvárva, hogy ennek az életnek a díszei ne rombolják le szándékát és tetteit. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„A felemelt kéz jobb mint a leengedet (aki adományt ad, jobb, mint az, aki kap). Jobb kezdeni a hozzátartozókkal és a legjobb adakozás az, amikor a gazdag ad (abból ami maradt a kiadásai után). Mindenkinek, aki tartózkodik hogy kérjen másoktól, Allah majd ad neki és megmenti attól hogy másoktól keljen kérjen. Allah őt önellátóvá teszi.” (Bukhári)
Az ember jutalmat kap a szándékáért. Ha az, aki vagyonos, adakozni akar Allah útján, Allah meg fogja jutalmazni azért a szándékért. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Ennek a nemzetnek a példája olyan mint négy emberé: egy ember, akinek Allah megadta a vagyont és a tudást, és ő tudása használja vagyonát, annyit költekezve amennyit kell; a másik egy ember, akinek Allah tudást adott, de nem adott neki vagyont, és ő őszinte szándékában, és azt mondja: ’Ha lenne pénzem, azt tenném vele, amit ez és ez tesz.’ És ők egyenlő jutalmat kapnak.” (Tirmidhi)
5.    Ismerni ennek az életnek a valóságát.
Az iszlám világosan elmagyarázta a muszlimnak, hogy ez az élet semmi több mint múló élvezet. Allah azt mondja:
„Az emberek számára díszessé tetetett a vágyak szeretete: az asszonyok, a fiaik, és a mázsaszámra mért arany és ezüst és a pompás teli vérek és a lábasjószágok és a szántóföld. Ezek mind csak az evilági élet élvezhető dolgai. Ám Allahnál van a legszebb visszatérés!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:14]
Allah világossá tette ennek az életnek a rövidségét, Ő azt mondja:
„Tudnotok kell, hogy az evilági élet csupán játék és szórakozás és dísz és egymás közötti büszkélkedés, a vagyon (mennyiségét) és a gyermekek (számát) illető rivalizálás. Hasonló ez a bőven áradó esőhöz, amely tetszik a földműveseknek. Majd az elszáradt, elsárgulva látod, majd eldobni való száraz csonkká lesz. A Túlvilágon kemény büntetés (vár a hitetlenekre). És megbocsátás Allahtól és az Ő tetszése vár (a hívőkre). Az evilági élet csupán csalóka dolog.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 57:20]
Allah nyilvánvalóvá tette, hogy ez az élet csak egy állomás a Túlvilági élet felé, ami végleges, örök élet. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) tudatta társával, Umar ibn al-Khattábbal (Allah legyen vele elégedett) ezt, amikor Umar elment hozzá, és egy szalmából készült matracon fekve találta őt, amely nyomot hagyott az oldalán. Azt mondta: ’Ó Allah Prófétája, ha szeretnéd, hozunk neked ennél kényelmesebb ágyat.’ Ő (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Mire van szükségem ezen a világon? A példám ezen a világon bizonyosan egy emberé, aki egy napsütéses napon lovagol és árnyékba egy fa alatt megpihen egy ideig, majd tovább megy és folytatja útját.” (Ahmed)
A Mindenható Allah világossá tette számunkra, hogy ez az élet tele van aggodalommal és nyomorúsággal. Ha egy nap boldognak érzed magad, más napokon szomorú leszel. Ha nevetsz egy nap, sírni fogsz egy másikon. Folyamatosan örülni majdnem lehetetlen. Ez a természete ennek az életnek. Nem megfelelő egyikünk számára sem az evilágtól függeni és figyelmen kívül hagyni a következőt. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt tanította társának, Abdullah ibn Umarnak (Allah legyen vele elégedett):
„Legyél ebben az életben olyan, mint egy idegen vagy egy utazó.” (Bukhári)
A királyok, akikről bizonyára azt gondolnánk, hogy élvezték ezt az életet, nem élvezik annyira. Abdurrahman an-Naszir, az egyik kalifa az Omajjád dinasztiából Spanyolországban, aki több mint 50 évig uralkodott, írt egy jegyzetet, amit a közelében találtak meg, amikor meghalt: „Valóban a nap, ami igazán boldog volt ez a kalifa ez és ez a nap volt ebben és ebben a hónapban, ebben és ebben az évben.” Összesen tizennégy nap volt, amikor teljes boldogságot érzett.
Egy költő a következő szavakkal fogalmazta meg ennek az életnek a természetét:
Ez az élet senkinek sem tart sokáig
Ahogy látod, minden gyorsan elmegy, ahogy jött
Szomorú lesz máskor aki boldog egy ideig.
Egy másik költő azt mondta:
Mindenkit úgy találsz, hogy panaszkodik erre az életre,
Jaj nekik, örökké akarnak élni?
Amikor egy muszlim tudja ezt, ez növelni fogja a vágyát, hogy a Túlvilági ellátását gyarapítsa, és ne ragaszkodjon vakon ehhez az élethez. Ha ez a vak ragaszkodás a világhoz testet ölt, az ember szomorú lesz minden elszalasztott lehetőség miatt és végül tönkre fogja tenni a boldogságát. Allah azt mondja:
„Minden teremtett lélek meg fogja kóstolni a halált! Am ti teljes jutalmatokat a Feltámadás Napján kapjátok meg. Am. akik távol tartatnak a Tűztől és a Paradicsomba kerülnek be, azok győzelmet arattak. Am az evilági élet csupán csalóka élvezet.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:185]
6.    Az ember jó emberek társaságát keresse és kerülje el a rosszak társaságát.
Senki nem tagadhatja a barátok befolyását egymásra. A szólás is azt mondja: „A társ magával fog vinni”. A barátod vagy jó felé, vagy rossz felé fog húzni. Ő lesz az eszköze boldogságodnak vagy nyomorodnak. Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„A jó és a rossz társ példája olyan, mint a parfümárusé és a kovács fujtatójáé. A parfümárus vagy ad neked parfümöt, vagy eladja neked, vagy legalább jó illatot érzel; míg a kovács fujtatója megégeti a ruhádat, vagy rossz szagod lesz tőle.” (Bukhári)
Egy jó társ bizonyosan segíteni fog a nehézségek idején. Segíteni fog amikor lecsap a katasztrófa, és emlékeztetni fog Allahra, amikor elfelejted. Ez az ellenkezője a rossz társnak, mert ő lesz az első, aki elhagy téged, amikor szükséged van rá és azért fog dolgozni, hogy növelje a boldogtalanságodat.
7.    Az iszlám arra int, hogy hagyjuk el a bűnös cselekedeteket.
A bűnös cselekedetek csak nyomorúságba taszítják az egyént és meggátolják abban, hogy megtapasztalja az igaz boldogságot. Végül a bűn eltávolítja az embert Allah imádatától, amin keresztül elérhetné a boldogságot. Allah azt mondja:
„De nem! Rān (a rossz tettek és bűnök leple) van szívükön mindazon rossz miatt, amit elkövettek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 83:14]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Amikor egy hívő bűnt követ el, fel lesz jegyezve, mint egy fekete pont a szívén. Ha megbánja, a fekete pont eltűnik és a szíve megtisztul, de ha folytatja, a sötétség elterjed, és ez az a folt (rān), amelyről Allah beszél a Koránban.” (Ibn Mádzsah)
A muszlim maradjon távol a bűn elkövetésétől, mert a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) világosan elmagyarázta a bűn elkövetésének a veszélyeit. Azt mondta:
„Egy ember megfosztatott a jutalmaktól, a bűn miatt, amit tett.” (Ibn Hibbán)
Szókratész, a filozófus azt mondta: „Az ember, aki igazságtalan, az mélyen nyomorult; egyre jobban az, ha nem kapja meg méltó büntetését a rossztettért, amit elkövetett, egyre kevésbé az, ha fizet és megkapja, ami jár neki mind az istenek, mind az emberek kezéből.”
Ez a nyomorúságos érzés az eredménye annak, hogy az ember nem talál nyugalmat a bűnben, amit elkövetett.
„Amr b. Szamurah b. Habib b. Abd Samsz eljött Allah Küldöttéhez (Allah áldásai és békéje legyen vele) és azt mondta: ’Ó Allah Küldötte, elloptam egy tevét ettől és ettől a törzstől, tisztíts meg!’ A Küldött (Allah áldásai és békéje legyen vele) üzent nekik és ők azt válaszolták: ’Igen mi elvesztettünk egy  tevénket.’ Akkor, a Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele)  megparancsolta, hogy az ember kezét levágják. Tha’labah azt mondta: ’Néztem rá, ahogy a keze leesik a földre és azt mondta neki (a kezének): «Hála Allahnak, hogy megtisztultam ettől a bűntől, te az egész testemet a Pokolba akartad vinni!»’” (Ibn Mádzsah)
8.    Az embernek ismernie kell a korábbi népeket és tanulnia a büntetésből, ami őket érte.
Az embernek meg kell értenie, hogy ez az élet nem tart örökké. Mindegy, mennyire fejlettek vagyunk, ennek a világnak vége lesz. Allah azt mondja:
 „Hát nem látták mennyi századot pusztítottunk el előttük. Nagyobb hatalmat adtunk pedig nekik a földön mint, amilyet nektek adtunk. Az eget esőtől terhesen küldtük föléjük és folyókat folyattunk alattuk. Ám mégis elpusztítottuk őket a bűneik miatt. És utánuk más századokat támasztottunk.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 6:6]
Allah azt mondja:
„Vajon nem járták-e be a földet? És nézték milyen lett a sorsuk azoknak, akik előttük voltak-holott erősebbek voltak, mint ők, megforgatták a földet és művelték azt, sokkal inkább, mint ők és a Küldötteik nyilvánvaló bizonyítékokkal jöttek el hozzájuk. Allah nem akart igazságtalanságot elkövetni ellenük, inkább önmaguk ellen követettek el bűnt.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 30:9]
Allah azt mondja:
„És ʻAd-ot és Tamūd-ot Világossá lett nektek sorsuk az ő lakhelyeiken. És a sátán díszesen kívánatossá tette a számukra az ő tetteiket és eltérítette őket az Úttól, noha látók voltak.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 29:38]
Allah azt is mondja:
„És mennyi várost pusztítottunk már el, amelyek kihívóan élték életüket. Íme ezek az ő lakhelyeik, utánuk már csak kevesen lakják azokat. Mi vagyunk az örökösök.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 28:58]
Amikor a muszlim rájön, hogy ez az élet csak egy ideiglenes állapot, boldog lesz és aláveti magát Allah akaratának. Allah azt mondja:
„És intsd (Mohamed) az embereket attól a Naptól, amikor a büntetés jő el hozzájuk. Es azt mondják azok. akik bűnösök voltak: ’Urunk! Adj nekünk haladékot egy kis ideig, hogy lelelhessünk a Hívásodra és követhessük a küldötteket!’ (Az mondatik nekik:) ’Vajon nem esküdtetek-e meg korábban, hogy nem lesz elmúlás a számotokra? Azoknak a lakhelyein laktatok, akik bűnöket követtek el önmaguk ellen és világossá vált a számotokra hogyan cselekedtünk velük. Példázatokat mutattunk be nektek.’” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 14:44-45]
9.    Az ember mindig azokra nézzen, akik kevésbé szerencsések.
Valóban az ember bőséges áldással van megáldva, de a legtöbben elfelejtik ezt. Csak akkor jön rá, amikor elveszíti őket. Ha az ember szükséget szenved, azokra kellene néznie, akik kevésbé szerencsések. Ha valaki beteg és nem tud járni, azokra nézzen, akik az ágyból sem tudnak felkelni. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Nézd azokat, akik lejjebb vannak nálad (szegényebbek). Ne nézz azokra, akik feljebb vannak (gazdagabbak), nehogy alábecsüld Allah kegyét és áldását, amit neki adott.” (Közmegegyezés)
Ha azt nézi valaki, aki kevésbé szerencsés nála, elégedett lesz és fel fogja ismerni Allah kegyét iránta.
Egy ember elment egy tudóshoz, és elmagyarázta neki helyzetének nehézségét. A tudós megkérdezte tőle: „Szeretnéd elcserélni a látásodat 100000 dirhamra?” Az ember azt felelte: „Természetesen nem!” A Tudós azt kérdezte: „És a kezed, 100000 dirhamért?” Azt felelte: „Egészen határozottan nem!” A tudós megkérdezte: „Mi a helyzet a lábaddal 100000 dirhamért?” Azt felelte: „Nagyon határozottan nem!” A tudós akkor azt mondta neki: „Látok nálad kegyeket és áldásokat, amelyek százezreket érnek, és mégis panaszkodsz!”
A Túlvilághoz tartozó ügyekben viszont az embernek javasolt, hogy azokra nézzen, akik jobbak nála, hogy önmaga jobbításán dolgozzon.
10.    Az elégedettséget akkor érjük el, ha elfogadjuk azt, amit Allah elrendelt.
Amikor az ember eltávolodik az evilági vágyaktól, nem azt kívánja ami másoknak van, hanem aláveti magát Allah akaratának, akkor éri el a tiszta elégedettséget. A Korán szövege és a Prófétai hagyományok nagyban hozzásegítik a muszlimot, hogy a szívébe ez az elégedettség költözzön. Békés életet fog élni, távol az ellenségeskedéstől és a gyűlölettől, amely annak az eredménye, hogy az ember nem elégedett. Aki elégedett a fent említett módon, bizonyosan boldog lesz az élete. Allah azt mondja:
„És ne mereszd a szemeidet arra, amit Mi bizonyos pároknak adtunk az evilági élet ragyogó díszeiként bizonyos időre, hogy ezekkel próbának vessük őket alá. Ám az Urad gondoskodása jobb és maradandóbb!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 20:131]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Aki aláveti magát Allahnak, az sikeres lesz és ellátása elégséges lesz számára, és Allah elégedetté fogja tenni őt vele.” (Muszlim)
Az evilág iránti szeretet természetes jellemzője mindenkinek, ahogyan Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) mondta:
„Ha Ádám fiának két völgynyi vagyona lenne, egy harmadikra vágyna ugyanakkora értékben. Semmi nem elégíti ki Ádám fiát, csak a föld , és Allah megbocsát azoknak, akik bocsánatot kérnek.” (Bukhári)
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) arra tanította a muszlimokat, hogy elégedettek legyenek azzal, amijük van. Ennek a tanácsnak határozott hatása van a hívőkre. Ő (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Aki közületek egészségesen ébred fel, biztonságban érzi magát az otthonában és van ellátása aznapra, az olyan, mintha minden evilági dolgot birtokolna, amire szüksége van.” (Tirmidhi)
Ha valaki alaposan elgondolkozik ezen észre fogja venni, hogy az embernek ez minden, amire szüksége van. Mivel a következő napról a tudás Allahnál van, senkinek nincs rá garanciája, hogy élni fog holnap. Az ember összegyűjtött pénze sem biztosíték a boldogsághoz, mert egy váratlan esemény miatt ez pénz elveszhet. Allah azt mondja:
„Allahnál van az Óra tudása ! Ő bocsátja le a záport, tudja mi van az anyaméhekben. Ám egyetlen lélek sem tudhatja mire fog szert tenni holnap, és egyetlen lélek sem tudja milyen földön fog meghalni. Allah bizony Tudó és mindenről tudással bír!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 31:34]
11.    Allah akaratának vetjük alá magunkat és csak Tőle függünk.
Allah az, aki minden dolgot igazgat. Ő ad annak, akinek akar, és megtagad attól, akitől akar. Ő tesz hatalmassá és nemessé akit akar és gyengévé és alantassá akit akar. Allah azt mondja:
„Mondd (Mohamed): ’Ó, Uram! A királyság Birtokosa! Te annak adod a hatalmat (a királyságot), akinek akarod. És attól ragadod el a hatalmat, akitől akarod. Hatalmassá teszed azt, akit akarsz és megalázod azt, akit akarsz. A Te Kezedben van minden jó! Bizony Te mindenre képes vagy!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:26]
Amikor az ember tudja, hogy minden ellátása már el van rendelve és minden meg lett írva attól az időtől, hogy édesanyja méhében volt, nem fog aggódni elszalasztott lehetőségek miatt. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Valóban mindannyitok teremtése az édesanyja méhében állt össze negyven napig nutfah (csepp) alakban, majd ’alaqah (vérrög) formában hasonló ideig, majd mudghah (megrágott) alakban hasonló ideig. Majd elküldetik hozzá az angyal, aki beléleheli a lelket és aki négy dolgot kapott parancsban: hogy megírja az ellátását, az élethosszát, tetteit, és hogy boldog vagy boldogtalan lesz (vagyis, hogy bemegy-e a Paradicsomba, vagy nem). Arra, Akin kívül nincs Istenség, valóban egyikőtök a Paradicsom embereinek tetteit cselekszi, amíg csak egy kartávolság lesz közte és a között, és ami meg lett írva, hatalmába keríti, tehát a Pokoltűz embereinek a tetteit kezdi cselekedni és így bemegy oda; és valóban egyikőtök a Pokoltűz embereinek tetteit cselekszi, amíg nem lesz csak egy kartávolság közte és aközött, és akkor ami meg lett írva neki, hatalmába keríti, tehát a Paradicsom embereinek tetteit kezdi cselekedni, és így bemegy oda.” (Bukhári)
Senki nem hagyja itt ezt az életet anélkül, hogy ne kapná meg mindazt, amit Allah megírt neki. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Egy ember sem hagyja el ezt a világot, amíg be nem töltötte az (életének) idejét, amit Allah megírt neki, és amíg nem kapja meg mindazt az ellátást, ami meg lett neki írva; ezért Allahtól kérjetek. Amikor fohászotok válasza késik, ne keressétek, amit akartok törvénytelen forrásokból, mert csak akkor kapja meg az ember Allah áldását, ha Neki engedelmeskedik.” (Bukhári)
12.    Az ember legyen elégedett azzal, amit Allah megírt neki, még ha ezek a dolgok látszólag kényelmetlenek is.
Lehetséges, hogy valami, amit nem szeretsz, jó neked, és különben soha nem tudnád meg. Allah azt mondja:
„(...)Lehet, hogy valamit nem kedveltek, holott az jó nektek és lehet, hogy valamit kedveltek, ám az rossz nektek. Allah tudja, ám ti nem tudjátok.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:216]
13.     Az embernek tudnia kell, hogy Allah néhányakat előnyben részesített evilági, anyagi tulajdon tekintetében mások felett isteni bölcsességből. Allah azt mondja:
„Allah egyeseket közületek a másik fölé helyezett a gondoskodásban. Ám azok, akik előnyben részesültek nem adnak tovább a gondoskodásukból azon (szolgáiknak), akiket a jobbjuk birtokol, hogy ők is egyenlők legyenek abban. Talán Allah kegyelmét tagadják?” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 16:71]
Allah azt is mondja:
„Figyeld csak meg! Hogyan részesítettünk egyeseket előnyben másokkal szemben. Am a Túlvilágnak bizony nagyobb fokozatai vannak és kiválóbb jutalmai.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:21]
14.    Az ember ne legyen irigy másokra, ne kívánja a mások vagyonát, és ne csak az evilági élet örömeire vágyakozzon.
Allah azt mondja:
„Mondd: ’Bizony az én Uram gazdagon jutalmazza azt, akit akar az Ő szolgái közül, másoknak kimértebben (ad). És ha adakoztok valamit, azt Ő visszajuttatja. Ő a legjobb Gondoskodó’.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 34:39]
Mivel az effajta vággyal telt gondolkodás negatív hatással van a szív elégedettségére és boldogságára, a muszlimok kerüljék ezt el. Allah azt mondja:
„És ne áhítozzatok azt, amivel Allah egyeseket előnyben részesített másokkal szemben! A férfiaknak megvan a részük abból, amit szereztek és az asszonyoknak is a megvan a részük abból, amit szereztek. Kérjétek Allahot, (hogy részeltessen benneteket) az Ő túláradó Kegyelméből! Hiszen Allah minden dolognak a Tudója!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:32]
Ehelyett Allah azt parancsolja a muszlimoknak, hogy vizsgálják meg jól, mit tettek, és folyamatosan ellenőrizzék magukat. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„A okos ember az, aki ellenőrzi lelkét és folyamatosan, és azért dolgozik, ami a halál után jön. A vesztes az, aki vágyait követi és csak reméli Allahot.” (Tirmidhi)
15.    Az ember óvakodjon az irigységtől, a gyűlölködéstől és a nehezteléstől.
Ezek veszélyes betegségek, amelyek lerombolják az ember boldogságérzését, és nyomorúságra cserélik azt fel. Aki nem elégedett azzal, amit Allah megírt neki és irigyen arra vágyik, ami mások kezében van, az gyűlölködő lesz. Allah azt mondja:
„Avagy irigykednek az emberekre amiatt, amit Allah adott nekik az Ő túláradó kegyelméből. Bizony Ibrahim (Ábrahám) nemzetségének adtuk a Könyvet és a Bölcsességet  és hatalmas uralmat adtunk nekik.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:54]
Az irigységből fakadó arrogancia volt a legelső bűn. Allah elmondja nekünk, hogy Iblisz (sátán) mit tett, amikor Ő megteremtette Ádámot és megparancsolta az angyaloknak, hogy boruljanak le:
„(A gonosz Iblisz) Mondta: Hogyan vélekedsz arról, akit nagyobb tiszteletben részesítettél, min tengem? Ha haladékot adsz nekem a Feltámadás Napjáig, bizony én az ő utódait - kevés kivétellel - a hatalmam alá vonom.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:62]
Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta a nemzetének, amikor óva intette őket ettől a betegségtől:
„Ne irigyeljétek egymást, ne emeljétek meg az árakat egymás előtt, ne gyűlöljétek egymást, ne forduljatok el egymástól és ne csapjátok be egymást a kereskedelemben, ne legyetek rosszindulatúak egymással szembe és ne üzleteljetek ott ahol már más üzletel; inkább legyetek Allah szolgái és testvérek (egymás között). A muszlim a muszlimnak testvére, nem nyomja el, nem nézi le és nem alázza meg. A kegyesség itt van (és háromszor a mellkasára mutatott). Elég rossz egy embernek, ha muszlim társát lenézi. A muszlim sérthetetlen a másik muszlim számára, vére, tulajdona és méltósága.” (Muszlim)
Allah arra tanít minket, hogy azt szeressük másoknak, amit magunknak szeretünk. Azt mondja:
„Akik pedig őutánuk jöttek, azt mondják: ’Urunk! Bocsáss meg nekünk és testvéreinknek, akik megelőztek bennünket a hitben és ne vesd a szívünkbe a gyűlölet magvát azok ellen, akik hisznek. Urunk! Te vagy Kegyes és Könyörületes’.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 59:10]
Ez a jó érzés, amikor jót akarunk a testvérünknek, igaz szívből kell, hogy jöjjön. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Aki fohászkodik a testvéréért, a hátánál (az ő hiányában), annak a fohászára az angyal (akinek az a feladata hogy a könyörgést jutassa el az Urához) azt mondja: ’Ámín, neked is ugyanazt!’” (Muszlim)
16.    Elkerülni az arroganciát és mások lekicsinylését.
Az arrogáns ember nem lesz boldog, mivel az emberek megvetik. Ő gyűlöli az embereket és az emberek gyűlölik őt. Mennyi boldogságot tapasztal az ilyen ember? Allah azt mondja:
„Azok, akik érvek nélkül szállnak vitába Allah Jeleivel kapcsolatban, azok utálatosokká lesznek Allah és a hívők előtt. Ekképpen pecsételi le Allah minden gőgös zsarnok szívét.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 40:35]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Akinek egy hangya súlya arrogancia van a szívében, az nem megy be a Dzsennába.’ Egy ember azt mondta: ’Ó Allah Küldötte, van, aki közülünk szeret szép ruhákat hordani és jó szandálokat.’ A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta: ’Valóban Allah szép és szereti a szépet; az arrogancia az igazság elutasítása és az emberek lekicsinylése.” (Muszlim)
17.    Tilos a fösvénység.
A fösvénység olyan tulajdonság, ami gyűlöletes az iszlámban és valóban ez a fő oka az emberek nyomorúságának. A fösvény mindig a vagyona miatt fog aggódni és félni fog attól, hogy bármennyit elveszítsen belőle. A plusz ’figyelem’ meggátolja számára tulajdona élvezetét és megakadályozza, hogy a jó úton adjon, hogy adakozzon. Allah azt mondja:
„Ne gondolják azok, akik fösvénykednek azzal, amit Allah az Ő túláradó Kegyelméből adott nekik, hogy az jó nekik! Ellenkezőleg, az rossz nekik! A Feltámadás Napján nyakláncot kapnak abból, amivel fösvénykedtek. Allahé az egek és a föld öröksége! Allahnak tudomása van arról, amit ti tesztek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:180]
A fösvény eltávolodik az emberektől, mivel attól fog félni, hogy az emberek a pénzét és az evilági tulajdonát akarják. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Allah szereti a nagylelkű embert és az emberek is szeretik és védelmet kap a Pokol tüzétől. A fösvényt nem szereti Allah és távol van a Dzsennától, nem szeretik az emberek és közel van a Pokol tüzéhez. A tudatlan nagylelkű embert Allah jobban szereti, mint a hívő fösvényt.” (Tirmidhi)
Az iszlám bátorítja a muszlimot, hogy adjon Allah útján és ne legyen fösvény. Aki nem ad a vagyonából, az végül elveszíti azt. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Minden nap két angyal szál alá a Menyből és az egyik így fohászkodik: ’Ó Allah adj annak, aki Érted ad!’. A másik (angyal) így fohászkodik: ’Ó Allah sújtsd kárral a fösvény!’” (Bukhari)
Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) világosan elmagyarázta, milyen veszélyeket rejt a társadalomra, ha a fösvénység eluralkodik. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Óvakodjatok az elnyomástól, mert valóban nagy a sötétség a Feltámadás Napján. Óvakodjatok a fösvénységtől, mert az tette tönkre azokat, akik előttetek éltek. Oda vezette őket, hogy egymás vérét ontották és törvényessé tették a törvénytelent.” (Muszlim)
Az iszlám természetesen gyűlöli ezeket a tulajdonságokat és olyan jellemzőknek tartja őket, amelyek csökkentik az ember Imánját (hitét). A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„A hit Allahban és a fösvénység nem lakhat együtt egy egyén szívében.” (Naszái)
18.    Az ember parancsot kapott, hogy türelmes legyen, és ne veszítse el a reményt attól függetlenül, hogy mi történik vele.
A türelem a mindennapi élet követelménye; általában semmit nem tudunk elérni, türelem nélkül. Allah azt mondja:
„Ó ti, akik hisztek! Legyetek türelmesek és állhatatosan kitartóak! És őrizzétek meg területeteket! És féljétek Allahot! talán boldogultok.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:200]
Ez az élet egy próbatétel Allahtól. Próbára tesz minket, hogy lássa, ki közülünk a legjobb. Allah azt mondja:
„És Mi bizony próbának vetünk alá benneteket némely dologgal a félelemből és az éhségből, és a javak, a lelkek és a gyümölcsök fogyatkozásával. Am hirdess örömhírt az állhatatosan türelmeseknek!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:155]
A türelemmel együtt azt is tanítja nekünk, hogy bocsássunk meg azoknak, akik ártottak nekünk. Allah azt mondja:
„Ám, ha valaki állhatatosan türelmes és megbocsát, az bizony a dolgok eltökéltségéből ered.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 42:43]
Egyre türelmesebbnek lenni minden muszlim célja. Allah említette nekünk szeretetét a türelmesek iránt. Allah azt mondja:
„Allah szereti az állhatatosan kitartókat.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:146]
Allah azoknak, akik türelmesek teljes jutalmat ígért. Allah azt mondja:
„Mondd: ’Ó szolgáim, akik hisztek! Féljétek Allahot, az Uratokat! Azoknak, akik jóravaló módon cselekszenek a jó dolog jár ezen a világon. Allah földje tágas! Az állhatatosan türelmeseket az ő jutalmukkal jutalmazza, számadás nélkül’.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 39:10]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Nincs nagyobb áldás, mint a türelem.” (Bukhári és Muszlim)
Azt tanultuk, hogy amikor valaki türelmesen helytáll, könnyebbséget fognak találni a nehézségben, amelyben vannak és boldogságot találnak, miután elszomorította őket a csapás. Allah azt mondja:
„Bizony (minden) bajjal (követve azt) jön a jó. Bizony (minden) bajjal (követve azt) jön a jó.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 94:5-6]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Tudd, hogy a győzelem a türelem eredménye és segítség jön az aggodalom után és a nehézséggel könnyebbség jár.” (Hakim)
A türelemnek három fajtája van:
Első fajta: Türelem az istenszolgálat elvégzéséhez. Allah azt mondja:
„Békesség veletek (salámun ʻalaykum), amiatt, hogy állhatatosan kitartóak voltatok. Milyen nagyszerű végső lakhely!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 13:24]
Második fajta: Türelem a bűnös cselekedetektől való eltávolodásához. Allah azt mondja:
„Kitartó türelemmel tarts (Mohamed) azokkal, akik reggel és este az Urukhoz fohászkodnak, az Ő Arca után vágyakozva. És ne fordítsd el tekintetedet róluk az evilági élet díszes ékei miatt! És ne engedelmeskedj azoknak, akiknek hanyaggá tettük a szívüket a Rólunk történő megemlékezésről és vágyaikat követik és (annak se), aki túlzó módon cselekszik.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 18:28]
Harmadik fajta: Türelem a csapások elviseléséhez, amelyeket Allah megírt az embereknek. Allah azt mondja:
„Akármilyen csapás csak Allah engedelmével sújthat. Aki azonban hisz Allahban, annak a szívét Allah az Igaz Útra vezérli. Allah minden dolgok Tudója.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 64:11]
Az iszlám arra tanítja a muszlimokat, hogy türelmesek legyenek azzal, amit Allah megírt a számukra. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta, amikor csapás érte, és nekünk is jó ezt mondanunk:
„’Allahhoz tartozunk és Hozzá térünk vissza. Ó Allah jutalmazz meg ebben a csapásban és adj nekem jobbat helyette.’ Amikor valaki ezt mondja, Allah megjutalmazza őt és jobbat ad helyette.” (Ahmed)
19.    Az ember ne legyen mérges vagy indulatos.
A harag az embert oda vezeti, hogy olyat tegyen, amit megbán. Allah azt mondja:
„És azok, akik kerülik a nagy bűnöket és az alantas fertelmeket és ha haragvóak, akkor megbocsátanak.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 42:37]
Aki tudja uralni a haragját, az képes lesz az élet nehézségeit is uralni; Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Az erős nem az, aki legyőzi az embereket erejével, hanem az az erős, aki vissza fogja magát haragja idején.” (Közmegegyezés)
20.    Az iszlám arra bátorít, hogy bocsássunk meg, amikor valaki igazságtalan volt velünk.
Ez a cselekedet szeretetet fog elterjeszteni a társadalomban. Allah azt mondja:
„Akik adakoznak a jó sorukban és a rossz sorukban, akik haragvásukat elfojtják és az embereknek megbocsátanak. Allah szereti a helyesen cselekvőket.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:134]
Nekünk, muszlimoknak meg lett parancsolva valami ennél is nagyobb. Nekünk kedvesnek kell lennünk az emberekkel akkor is, amikor ők nem kedvesek velünk. Ez meg fogja az embert szabadítani a gyűlölet mocskától és megtölti boldogsággal és az igaz testvériség érzésével. Allah azt mondja:
„A jó cselekedet nem egyenlő a rosszal. Valami jobbal tartsd távol (a rosszat)! És íme, ami közted és közte ellenségeskedésnek tűnt, most olyan mint az igaz barát.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 41:34]
21.    Az iszlám azt parancsolja a muszlimoknak, hogy reménykedjenek, és soha ne veszítsék el a reményt.
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) a muszlimok példaképe. Ő mindig optimista volt és gyűlölte a pesszimizmust. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„A pesszimizmus a rossz karakter része.” (Ahmed)
22.    Az embernek tilos rosszat feltételezni vagy kémkedni muszlim társaira.
Aki rosszat gondol az emberekről, annak aggodalmas élete lesz. Gyűlölni fogják az emberek. Allah azt mondja:
„Ó ti, akik hisztek! Óvakodjatok a legtöbb vélekedéstől! Mert bizony a vélekedés egy része bűn. És ne kémkedjetek és ne rágalmazzátok egymást! Van-e vajon valaki közöttetek, aki meg akarja enni testvére holt húsát? Bizony nem tetszik ez nektek. Féljétek hát Allahot! Ő a bűnbánást Elfogadó és Megkönyörülő. Ó ti emberek! Férfiból és nőből teremtettünk benneteket. Népekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy megismerjétek egymást. Allahnál a legnemesebb közületek az, aki a legistenfélőbb köztetek. Allah Tudó és a mindent figyelemmel Kísérő.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 49:12-13]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Óvakodjatok a rossz gondolatoktól, mert az a leghamisabb formája a beszédnek. Ne kémkedjetek egymás iránt és ne gyűlölködjetek. Legyetek testvérek Allah előtt.” (Baihaqi)
Jó gondolatokat hordozzunk magunkban
A muszlimok parancsot kaptak az iszlámban, hogy jót gondoljanak testvéreikről és ne értelmezzék cselekedeteiket úgy, hogy rossz jelentést tartalmazzanak.
1.    Az ember felejtse el a múltat, gondoljon a jelenre és hagyja a jövőt Allahra.
Allah azt mondja:
„Hogy mondja a lélek: ’Ó, jaj nekem az Allah iránti mulasztásom miatt. Bizony a tréfát űzők közül való voltam.’ Vagy azt mondja: ’Ha Allah az Igaz Útra vezérelt volna, bizony akkor az istenfélők közé tartoztam volna.’ Vagy hogy azt mondja, midőn megpillantja a büntetést: ’Ha visszatérésem lenne (a földi létbe), bizony a jóravalók közé tartoznék.’” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 39:56-58]
Egy híres író azt írta: „Ami elmúlt, az nem hozható vissza, amire vágysz, az a láthatatlan királyságába tartozik. Te azt tudod ellenőrizni, ami a jelenlegi órában van. A múltra gondolás nem fogja visszahozni, és a jövőre gondolás elbátortalanít attól, amit a jelenben kell tenned.”
2.    Bátorítást kapunk, hogy adjunk és költsünk Allah útján.
A boldogság valóban az adásban van és nem a kapásban. Miután tettél valami hasznosat, mint például ételt adni egy szegény embernek vagy ruhát egy rászorulónak, vagy kisegítettél valakit egy nehézségből, hogy érzed magad? Allah azt mondja:
„A jólétben és gazdagságban élők ne esküdjenek arra, hogy nem juttatnak a rokonságnak és a szegényeknek és az Allah Útján kivonulóknak! Ám bocsássanak meg és tanúsítsanak elnéző jóindulatot! Vajon azt szeretnétek-e, hogy Allah ne bocsásson meg nektek? Allah Megbocsátó és Megkönyörülő.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 24:22]
Figyelmeztetést kaptunk, nehogy büszkélkedjünk arról, amit adtunk, mert ez el fogja rontani a jutalmat és meg fog fosztani a boldogságtól. Allah azt mondja:
„Ó ti, akik hisztek! Ne tegyétek semmissé az adakozásaitokat a felhánytorgatással és a zaklatással, mint az, aki azért adakozik, hogy az emberek lássák. Ám az nem hisz Allahban és az Utolsó Napban. Az ő példázata olyan, mint a szikláé, amelyen egy kis föld van, és ha zápor éri akkor keményen és csupaszon marad ott. Majdan nem lesz hatalmuk semmi fölött, amit megszereztek. Allah nem vezeti a hitetlenek népét.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:264]
Ha nincs elég, amiből adhatsz, akkor legyél kedves a beszédedben és mosolyogj. Valóban, ez jobb, mint felemlegetni, hogy adtál valamit Allah útján. Allah azt mondja:
„Az illendő beszéd és a megbocsátás jobb az olyan adománynál, amelyet zaklatás követ. Allah nem szorul senkire, Ő a Jóságos.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 2:263]
A muszlim a társadalom pozitív tényezője kell. hogy legyen, aki mindig Allah parancsait teljesíti. Ezért a muszlimnak szeretnie kell a jót másoknak és gyűlölnie a rosszat másoknak. Allah azt mondja:
„(És azoknak is jár abból) Akiknek házaik voltak (Medinában) és hittek még őelőttük. Ók szeretik azokat, akik elvégezték a Kivonulást (hígra). És lelkűkben nem érzik szükségét annak, amit azok kaptak. Sőt, maguk elé helyezik őket, még ha ezáltal törést szenvednének is. Aki pedig védelemben részesül önnön kapzsiságával szemben az az igazán boldogulok közé tartozik.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 59:9]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt kérdezte:
„’Ó Jazid ibn Aszad, szeretnél bemenni a Dzsennába?’ Azt mondta: ’Igen!’ Akkor ő (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta: ’Szeresd muszlim társadnak azt, amit magadnak szeretsz’.” (Hakim)
3.    Az embernek vezetnie kell az embereket a jóra és figyelmeztetni őket a rossz ellen, hogy boldog életük legyen.
Allah azt mondja:
„És így belőletek olyan közösség válhasson, amely felhív a jóra, megparancsolja a helyénvalót (al-maʻrūfu, az iszlám által megparancsolt és elrendelt dolgok összessége) és megtiltja a rosszat (al-munkaru, az iszlám által megtiltott és kifogásolt dolgok összessége). Ők lesznek a boldogulok.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 3:104]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„’A vallás őszinte tanácsadásra épül.’ Megkérdeztük: ’Kinek (a tanácsára – a ford.)?’ Azt mondta: ’Allahnak és a Könyvének, a Küldöttének és a muszlimok vezetőjének és az átlagembereknek.’” (Muszlim)
4.    Segíteni a szükséget szenvedőt és adakozni jótékonysági célokra.
Allah azt mondja:
„És azok, akik állhatatosan kitartóak, vágyakozva Uruk Orcáját, akik megtartják az imát és abból, amivel gondoskodtunk róluk adakoznak nyíltan, vagy titokban. Akik a rosszat jóval hárítják el. Nekik jár a végső lakhely.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 13:22]
5.    Az embernek közben kell járnia mások érdekében és meg kell tennie mindent, hogy segíthessen az embereknek.
A Magasságos Allah azt mondja:
„Aki valami jó dologért jár közben az részt kap abból. Aki pedig valami rossz dologért jár közben, az ugyanazt kapja abból. Allah minden dolog fölött Őrző.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 4:85]
Bármikor jött valaki a Prófétához (Allah áldásai és békéje legyen vele) kérni valamit, azt mondta:
„Allah segíti szolgáját, míg ő segíti testvérét.” (Muszlim)
6.    Az embernek jóságot kell mutatni minden embernek minden formában.
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„A legszeretettebb emberek Allahnál azok, akik a leghasznosabbak másoknak. A legszeretettebb tett Allahnak az, hogy valaki boldoggá tesz egy másik muszlimot, vagy hogy egy muszlim kisegíti a bajból vagy segít neki kifizetni egy adósságot vagy megetet egy éhes embert. Segíteni valakinek szeretettebb nekem, mint I’tikáfot végezni a mecsetben egy hónapig. Aki vissza fogja magát haragban, Allah meg fogja védeni. Aki vissza fogja a haragját, amikor képes lenne fájdalmat okozni és ártani a másiknak, Allah meg fogja tölteni a szívét boldogsággal a Feltámadás Napján. Valóban a rossz viselkedés lerombolja a jótetteket ahogy az ecet tönkreteszi a mézet.” (Tabaráni)
Amikor az ember az iszlám terjesztéséért küzd, olya boldogság állapotába kerül, ami leírhatatlan. Amikor valaki megment egy másik embert a Pokol kínjaitól, az csodálatos érzés. Az egyik társ (Allah legyen vele elégedett) azt mondta Rusztemnek, a perzsa királynak, amikor megkérdezte tőle, hogy miért jött a földjére, azt mondta: „Azért jöttünk, hogy megszabadítsuk az embereket az emberek imádatából, hogy ők az emberek Teremtőjét imádhassák. Azért jöttünk, hogy enyhítsünk az embereknek az evilági élet szabályain és korlátain és megérthessék, hogy a Túlvilág az igazi élet. Azért jöttünk, hogy megszabadítsuk őket a hiedelmek rabságából az iszlám igazságába.” Allah azt mondja:
„És harcoljatok ellenük, amíg nem lesz több kísértés és a vallás teljesen Allahé lesz! Ha abbahagyják (úgy jó). Allah bizony tudással bír arról, hogy ti mit tesznek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 8:39]
Adakozni Allah útján nem csak muszlimoknak lehet. A Próféta, Allah dicsérje őt, nem muszlimoknak is adott.
„Anasz ibn Malik (Allah legyen vele elégedett) azt mondta, hogy Allah Küldöttét (Allah áldásai és békéje legyen vele) soha nem kérték meg semmire anélkül, hogy adott volna. Egy ember muszlim lett és visszament népéhez és azt mondta nekik: ’Ó emberek! Legyetek muszlimok, mert valóban, Mohamed úgy adakozik, mint egy olyan ember, aki nem fél a szegénységtől.’” (Ibn Khuzaimah)
A negyedik Pillér: Hit Allah Küldötteiben
Allah Küldötteit kell követnünk a mindennapi cselekedeteinkben mert az ember nem fogja megismerni Allahot és nem éri el a végső boldogságot, csak rajtuk keresztül. Imám Ibn Al-Qajjim (Allah legyen vele irgalmas) azt mondta Zaad al-Ma’ad című könyvében:
„A gyógymóddal kapcsolatban, ami meggyógyítja a szíveket, csak azon keresztül lehet elérni, amit a Küldöttek hoztak. A szívek csak akkor gyógyulnak meg, csak ha ismerik Teremtőjüket és ha jótettekért küzdenek és elkerülik a tiltottat, ami megharagítja Allahot. A szív nem lehet egészséges, csak így. Az ember nem fog tudni erről semmit, csak a kinyilatkoztatáson keresztül, amit a Küldöttek hoztak. Aki azt gondolja, hogy egészséges lehet anélkül, hogy követné az útmutatást, amit hoztak, az valóban bolond. Állati életet élnének, vágyaikat és indulataikat követve.  Aki nem tud különbséget tenni e két állapot között, annak a szíve élettelen.”
Az ötödik Pillér: Hit az Utolsó Napban
Amikor az ember hisz az Utolsó Napban és hogy az emberek fel lesznek támasztva, majd jutalmat vagy büntetést kapnak, nyugalmat fog érezni és biztosítva lesz, hogy ha ebben az életben elnyomás éri és nem tudja visszaszerezni jogait, Allah megadja neki a Túlvilágon. A Túlvilágon nem pénzzel kell fizetni; inkább tettekkel. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta a társainak:
„’Tudjátok, ki a csődbe jutott?’ Azt mondták: ’Az, akinek nincs pénze sem tulajdona.’ A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt felelte: ’Az igazán csődbe jutott az én a népemből az aki a Feltámadás Napján jó tettekkel jön majd: imákkal, böjttel és adakozással, de annyi embernek ártott, hogy minden jótettét oda kell adnia (azoknak, akiknek ártott – a ford.), amíg mind el nem fogynak. Akkor át fog venni at ők bűneikből, és a Pokolba lesz taszítva.’” (Muszlim)
A számon kérhetőség és az igazságtétel nem csak az emberek között lesz, hanem az állatok között is. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele)  azt mondta:
„A jogát mindenki visszakapja. A birka, akit felöklelt a kos, is visszakapja a jogát.” (Ibn Hibbán)
Amikor valaki hisz az Utolsó Napban, nem fogja kényelmetlenül érezni magát amiatt, hogy nem tud valamit megkapni ebben az életben, mert jobb dolgok várnak rá a Mennyben.
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele)  azt mondta, hogy Allah azt mondta:
„’Elkészítettem az Én hívő szolgáim számára, amit szem nem látott, fül nem hallott és elme nem gondolt rá.’ Olvassátok, ha akarjátok:
„Egyetlen lélek sem tudhatja milyen szemet gyönyörködtető öröm rejtetett el a számukra annak jutalmaként, amit cselekedtek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 32:17]”
Amikor csapás éri a hívőt, türelmesen viseli, tudva, hogy ez egy próbatétel Allahtól. Minden fájdalom, amit elviselt, el fog felejtődni, amint belép a Paradicsomba. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„A leggazdagabb, legáldottabb ember ebben az életben elő lesz hívva és be lesz mártva a pokolba, majd ki lesz húzva, és meg lesz tőle kérdezve: ’Ó Ádám fia, láttál valaha valami jót az életedben?’ Azt fogja mondani: ’Nem, Ó Allah!’ Majd a legszerencsétlenebb embert ebben az életben elő fogják hívni és bemártani a Mennybe és meg lesz kérdezve: ’Tapasztaltál bármilyen nehézséget?’ Azt fogja mondani: ’Nem, Ó Allah!’” (Muszlim)
Ebben a pillérben való hit oda vezeti a muszlimot, hogy küzdjön a jótettek cselekvéséért.
A hatodik Pillér: Hit az Eleve Elrendelésben
Hiszünk abban, hogy ami megtörtént velünk, azt Allah rendelte el, és ami elkerült minket a csapások vagy a jó közül, az soha nem kellett, hogy elérjen minket, ha Allah nem rendelte el. Allah azt mondja:
„Egyetlen csapás sem éri a földet és titeket sem, csak úgy, hogy az Írásban van, még mielőtt megteremtettük volna azokat. Ez bizony könnyű Allahnak. Azért, hogy ne keseregjetek amiatt, ami elkerült benneteket és ne örvendezzetek annak, ami elért benneteket. Allah nem szereti az öntelt büszkélkedőket.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 57:22-23]
A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Ó fiatalember, tanítok neked néhány szót (tanácsot): Őrizd meg Allahot és Allah megőriz téged. Ha kérsz, Allahtól kérj (egyedül), és ha segítséget kérsz, Allahtól kérj segítséget (egyedül). És tudd, hogy az egész nép összegyűlne, hogy használjon neked valamiben, nem használnának neked csak azzal, amit Allah már megírt neked. És ha összegyűlnének, hogy ártsanak neked valamiben, nem ártanának, csak azzal, amit Allah már megírt neked. A Tollak felemelkedtek, és a papírok megszáradtak.” (Hakim)
A sorsban való hit az embert boldoggá teszi és szíve könnyűvé válik. Az ember nem aggódik vagy szomorkodik elveszett lehetőségeken. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Az erős hívő jobb és szeretettebb Allah előtt, mint a gyenge hívő, és mindkettőben van jó. Őrizd azt, ami hasznos neked és ne ess kétségbe (ne állj megkötött kézzel – a ford.). Ha valami megtörtént, azt nem lehetett elkerülni, tehát nem mondd: ’Ha ezt és ezt tettem volna,’ mert a ’ha’ kinyitja a sátán kapuját.” (Muszlim)
Az ember ne essen kétségbe az elszalasztott lehetőség miatt. Ha valaki tényleg belegondol és megnézi az általános betegségeket, világos lesz, hogy a széleskörűen elterjedt betegségek többségét az aggodalom okozza. Más szavakkal, ezek a közvetlen vagy közvetett eredményei annak, hogy az emberek nem hisznek az eleve elrendelésben. Amikor valaki igazán hisz ebben a pillérben, képes lesz Allah akaratával túljutni aggodalmain és félelmein.
A félelmek típusai és gyógymódjaik
A félelmekre, aggodalmakra és gondokra van gyógymód az iszlámban. Az ember félelmet hordozhat magában bizonyos dolgok miatt:
a.    Félelem a nem elégséges ellátástól.
Allah azt mondja:
„Es az égben van az ellátásotok és az, amire ígéretet kaptatok.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 51:22]
A Mennyben van valóban az emberek ellátása. Például az eső esik és nő a növényzet. Az emberek számára is hasznos az esővíz. Allah megígérte, hogy gondoskodik mindenki ellátásáról. Allah azt mondja:
„Minden (a föld hátán mozgó) élőlényről történő gondoskodás Allah feladata. Ő ismeri a nyugvó helyét és megőrzési helvét. Minden nyilvánvaló írásban van.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 11:6]
Mindegy milyen gyenge egy teremtmény, az ellátását megkapja Allahtól. Allah azt mondja:
„És mennyi állat van, amely nem képes a gondoskodásra, Allah ellátja azokat és titeket is. O a Halló és a Tudó.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 29:60]
Allah Máriának (béke legyen vele) mondta, aki éppen nagyon gyenge volt:
„Rázd meg a pálmafa törzsét magad felé, hogy érett friss datolyát hullathasson rád!” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 19:25]
Allah az állatokat is ellátja. Ők könnyen találnak eleséget ahol vannak. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Ha Allahra hagyatkoznál, ahogy kellene, ellátna téged, ahogyan ellátja a madarakat. Kirepülnek a fészkükből üres hassal és visszatérnek tele hassal.” (Ibn Mádzsah)
Sokan rosszul hagyatkoznak Allahra. Ahhoz, hogy ezt jól tegye, az embernek meg kell tennie a saját részét. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) nem azt mondta:
„Hagyjátok a tevéteket szabadon sétálni és hagyatkozzatok Allahra.” Hanem azt mondta: „Kössétek meg a tevéteket, majd hagyatkozzatok Allahra.” (Ibn Hibban)
Sokan sokszor figyelmen kívül hagyják ezt, és egyszerűen azt akarják, hogy az amit szeretnének csodálatos módon megjelenjen. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Ha valamelyikkőtök tűzifát hord a hátán és árulja azt, az (is) jobb lenne neki, mintha koldulna valakitől aki lehet adni, lehet nem.” (Bukhári)
Ebből megérthetjük, hogy küzdenünk kell, hogy megkapjuk az ellátást, amit Allah megírt nekünk. Az ember ne féljen attól, hogy valaki meg fogja akadályozni abban, hogy megkapja a neki megírt ellátást, mert Allah azt mondja:
„Mondd: ’Ha birtokolnátok is az én Uram könyörülnének tárházait, akkor is visszatartanátok félve, hogy ki kell adni. Az ember bizony fösvény!’” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 17:100]
b.    Az ártalmas dolgoktól való félelem, mint a betegségek és csapások, amelyek érhetik az embert.
Mindegy, mennyire aggódik valaki ezek miatt, az nem fogja a helyzetet megváltoztatni. Ellenkezőleg, még ronthat is az állapotán. Allah azt mondja:
„Ha Allah valami csapással sújt téged azt csak Ő háríthatja el. Ha pedig valami jót tartogat a számodra, azt semmi sem akadályozhatja meg. Eléri vele a szolgái közül azt, akit Ő akar. Ő a Megbocsátó és az Irgalmas.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 10:107]
Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Csodálatos a helyzete a hívőnek mert minden dolog (ami történik vele) jó neki, és ez nincs így senki mással csak a hívővel. Ha jót kap, hálát ad Allahnak és az jó neki, és ha csapás súlyt le rá, türelmes lesz és az jó neki.” (Muszlim)
 A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt parancsolta, hogy elfogadjuk a csapásokat, amelyek elértek minket és keressük az enyhítésüket.
„(...)Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) az unkokája halálos ágyánál ült. A gyerek szeme megállt a helyén, mintha kövek lettek volna. Ezt látva Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) sírt. Szá’d azt kérdezte: ’Mi ez, Ó Allah Prófétája?’ Ő azt mondta: ’Ez a Magasságos Allah könyörülete, Ő könnyeket adott szolgáinak. Valóban, Allah könyörületes azokkal, akik könyörületesek másokkal.’” (Bukhári)
A muszlimnak türelmesnek kell lennie és aki beteg, az keressen orvosi segítséget. A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele) azt mondta:
„Keressetek orvosi segítséget, ó Allah szolgái, mert Allah valóban nem adott betegséget anélkül, hogy ne adott volna hozzá gyógymódot.” (Ibn Hibban)
Az embernek óvakodnia kell, hogy az orvosi kezelést ne tiltott forrásokból keresse. Abu Hurairah (Allah legyen vele elégedett) azt mondta:
„Allah Küldötte (Allah áldásai és békéje legyen vele) megtiltotta a tiltott forrásokból származó gyógymódok használatát.” (Hákim)
c.    Halálfélelem.
Ez egy olyan valóság, amit mindenki meg fog ismerni. Allah azt mondja:
„Mindenki, aki rajta (a földön) van az az elmúlásé.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 55:26]
Senki sem menekülhet el a halál elől. Allah azt mondja:
„Mondd: ’A halál, ami elől menekültök, az bizonyosan meg fog találni benneteket. Aztán az elé vitettek majd vissza, Aki a láthatatlan és látható dolgok Tudója. Ő majd közli veletek, hogy mit követtetek el.’” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 62:8]
Amit az embernek foglalkoznia kell, az az, ami a halál után jön, nem maga a halál. A halált elkerülni vagy gyógymódot keresni rá hasztalan. Allah azt mondja:
„Minden közösség rendelkezik a számára megszabott határidővel. Ha elérkezik a megszabott határidejük nem késleltethetik egy órával sem és nem is siettethetik.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 7:34]
Az fél a haláltól, akinek gyenge a hite, vagy egyáltalán nincs hite. Ha valaki hisz a Utolsó Napban, a Feltámadásban és az Elszámolásban, bizonyára megkönnyebbül. Aki hisz a Feltámadásban, az a halál utáni helyzetének jobbításáért fog dolgozni és ezzel a társadalom pozitív tagja lesz. Nem fog elkeseredni az elszalasztott lehetőségek vagy az elnyomók elnyomása miatt, mert mindez a Mindenható Allah elé lesz vitetve.

Negyedik fejezet
Végső gondolatok
E rövid pillantás után az iszlámra, ha azt kérdezed tőlem, hogy meg vagyok-e győződve az iszlám igazságáról, igenlő választ adnék. Az ok? Úgy találom, hogy minden kérdésemre választ ad. Nem találom logikátlannak, és kényelmesnek érzem a hitemet, amely magába foglalja az Allahban való hitet, azt, hogy azt tegyem, amit egy muszlimnak kell, és hogy távol maradjak a tiltott tettektől. Ezzel képes vagyok elérni minden jogomat és úgy találom, hogy mások joga sem csorbul. Úgy találom, hogy Allah a jó, etikus viselkedésre hív és arra, hogy hagyjam el az etikátlan viselkedést. Ha a hited nem adja meg neked mindezt, akkor keresned kell valamit, ami jobb.
Tudod, mi a legjobb hit? Az iszlám. Biztos vagyok benne, hogy lesz, aki azt mondja: ’Persze, te muszlim vagy, és a saját hitedet próbálod hirdetni!’ De ha azt mondanám neked, hogy nem csak a muszlimok hisznek benne, hanem a nem muszlimok is, mit mondanál? Sok nyugati író, aki igazságos volt hozzáállásában, nemesen beszélt az iszlámról.
Maurice Gaudefroy azt mondta: „Mohamed próféta, nem egy teológus volt, ez olyan nyilvánvaló, hogy az embernek kelletlenül el kell fogadnia. Az emberek, akik körülvették őt és a muszlim közösség legelső befolyásos elitje abban lelte örömét, hogy betartották azt a torvényt, amit ő Allah nevében hirdetett, és abban, hogy követték tanításait és példáját.”
Washington Irving  azt mondta: „Az ő katonai győzelmei nem indítottak büszkeséget vagy hamis dicsőséget, ahogyan történt volna abban az esetben, ha önző érdekek miatt szálltak volna harcba. A legnagyobb hatalma idején ugyanolyan egyszerűen viselkedett és öltözködött, mint a nehézségek idején. Távol állt attól, hogy királyságot alapítson, nem tetszett neki, ha valaki belépve hozzá bármilyen nem általános tiszteletet mutatott neki.”
Edmund Burke azt mondta: „A mohamedán törvény, ami mindenkire vonatkozik a koronás főktől a legalacsonyabb rendű alattvalókig, olyan törvény, amely keresztül van szőve a legbölcsebb, legtanultabb és legfelvilágosultabb jogtudománnyal, amely valaha létezett a világon.”
G. Margoliouth azt mondta: „A Korán bevallottan fontos szerepet foglal el a világ nagy vallási könyvei között. Bár a legfiatalabb a korszak-meghatározó munkák között ebben az irodalmi osztályban, egyik előtt sem hajol meg, mivel annyira csodálatos hatást tett emberek tömegeire. Az emberi gondolkodást új korszakba vezette, és egy friss jellemtípust teremtett.”
Most, hogy őszinték legyünk, miért nem fogadod el az iszlámot vallásodnak?
    Mert Isten Egyedülvalóságára hív?
    Mert arra hívja az embereket, hogy a Mindenható Istent imádják egyedül?
    Mert az embereket minden fajta etikai kódrendszer betartására hívja?
    Mert arra hívja az embereket, hogy igazságosak legyenek és kerüljék az igazságtalanságot?
    Mert minden ember egyenlő Allah előtt?
    Mert minden ember megkapja, ami jár neki?
Mivel az iszlám több, mint 1400 éve jött létre, az emberek száma, akik felvették ezt a vallást, megnőtt. Aki előítéletek nélkül néz rá, nyitott gondolkodással, az bizonyára meggyőződik róla és elfogadja az iszlámot. Ha nem fogadja el, akkor is legalább nem lesz vele ellenséges.
Nézd meg a helyzetünket ma, az összes nyomással és problémával, amellyel a muszlimok találkoznak minden országban, mégis ragaszkodnak a vallásukhoz. A Szovjetunióban a muszlimokat hetven évig elnyomták. Mecseteiket lerombolták és neveiket megváltoztatták, megakadályozták, hogy nyíltan gyakorolják vallásukat; mégis, a Szovjetunió szétesése után sok muszlim ország alakult meg. Mit bizonyít ez? Nem azt bizonyítja, hogy a muszlimok elégedettek, boldogok és erősen elkötelezettek vallásuk iránt?
Aki becsületesen keresi az igazságot, minden bizonnyal nem fog találni semmilyen negatívumot az iszlám tanításában. Arra hívja az embereket, hogy megfelelően viselkedjenek, hogy jobbak legyenek és fejlesszék magukat. Az igazság keresői közül néhányan minden vallást megvizsgáltak, de nem próbálták meg az iszlámot. Nem tudom, mi tartja őket vissza? Nagyon könnyen lehet, hogy ott találják meg a boldogságot. Vannak idők, amikor az embernek bátor döntéseket kell hoznia, olyan döntést, amely hatással lesz jövőjére. A szóban forgó kérdés az egyik a kettő közül; vagy elfogadod és eléred a boldogságot, vagy nem fogadod el, és úgy maradsz, ahogy vagy. Kérdezd meg magadat, miért támadják az iszlámot minden nap a médiában? Azt mondják: ’az ember annak az ellensége, amit nem ismer’, tehát ne legyél ellenséges valami iránt, amiről nem tudsz. Tanulj az iszlámról és terjeszd, hogy ne maradjon közöttünk tudatlan ember.
Az igazság elfogadásának lépései
Az igazság elfogadásának az első lépése az, hogy objektíven meghallgatjuk, amit mondanak. Kérd Istent, hogy segítsen neked és vezessen téged. Amikor Isten látja benned az akaratot, hogy az igazságot akarod elérni, Ő vezetni fog téged. Ő azt mondja:
„Így szólt a ti Uratok: ’Fohászkodjatok Hozzám! És én felelek nektek. Ám, akik gőgösen elfordulnak az Én szolgálatomtól, azok megvetett jelentéktelenekként fognak a Pokolba belépni.’” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 40:60]
Kérdezd meg magadban: ’miért fogadta el az iszlámot olyan sok nyugati író, gondolkodó és tudós?’ Az ok elég egyszerű. Amikor olvastak róla és egyedül ítélték meg maguk számára a média negatív befolyása nélkül, és látták az iszlám teljességét és szépségét, elhatározták, hogy elfogadják az iszlámot hitüknek.
Néhány nyugati olvasott az iszlámról, megértette, de nem fogadta el. Igazat mondtak a Koránról és az iszlám hitről. Thomas Carlyle ennek a példája. Azt mondta: „Egy hazug ember alapított egy vallást? Hogyan, egy hazug ember egy téglaházat sem tud megépíteni! Ha nem ismeri és követi a habarcsnak, égetett agyagnak és mindannak a tulajdonságát, nem ház az, amit épít, csak egy halom szemét. Nem fog állni tizenkét évszázadig, hogy száznyolcvanmillió ember az otthonának tekintse; azonnal összeesik. Az embernek alkalmazkodnia kell a Természet törvényeihez, valódi lelki közösségben kell lennie a Természettel és a dolgok igazságával, különben a Természet visszaszól: Nem, egyáltalán nem! A tetszetősségek tetszetősek – ah én! – egy Cagliostro, sok Cagliostro, prominens vezetői a világnak, boldogulnak a szélhámosságukkal, egy napig. Ez olyan, mint egy hamis bankjegy; gyorsan kiadják értéktelen kezeik közül: másoknak, nem nekik fog fájni. A Természet a tűz lángjaival robban; a francia forradalmárok voltak ilyenek, akik kihirdették a szörnyű igazságot, hogy a bankjegyek hamisak. De egy Nagy Emberről, különösen róla megkockáztatom kijelenteni, hogy hihetetlen, hogy bármi más lenne, mint igaz. Úgy tűnik nekem, hogy számára és minden számára, ami benne lakozhat, a legalapvetőbb ez.”  
A híres színműíró és kritikus, George Bernard Shaw (meghalt 1950-ben) azt mondta: „Mohamed vallását mindig is nagyra értékeltem csodálatos élettelisége miatt. Úgy tűnik ez az egyetlen vallás, amely képes alkalmazkodni a lét változó koraihoz – előre jeleztem Mohamed hitéről, hogy elfogadható lesz a jövőben, ahogy kezd elfogadhatóvá válni a jelen Európája számára. A középkori egyházatyák tudatlanságból vagy bigottságból a mohamedanizmust a legsötétebb színekkel festették le. Valójában arra lettek kiképezve, hogy gyűlöljék mind Mohamedet az embert, mind a vallását. Számukra Mohamed volt az Antikrisztus. Én tanulmányoztam őt, a csodálatos embert, és véleményem szerint ahelyett, hogy Antikrisztus lenne,  az Emberiség megmentőjének kellene neveznünk.”
Allah azt mondja:
„Te (Mohamed) nem vezérelheted azt, akit szeretnél! Ám Allah az, Aki azt vezérel, akit Ő akar. Ő jobban tudja kik az igaz úton vezéreltek.” [A Kegyes Korán értelmezésének fordítása, 28:56]
Az ember nem veszítheti el a reményt és mondhatja: ’Én azok között leszek, akik nem kapnak vezetést.’ A Próféta (Allah áldásai és békéje legyen vele)  azt mondta:
„Valóban mindannyitok teremtése az édesanyja méhében állt össze negyven napig nutfah (csepp) alakban, majd ’alaqah (vérrög) formában hasonló ideig, majd mudghah (megrágott) alakban hasonló ideig. Majd elküldetik hozzá az angyal, aki beléleheli a lelket és aki négy dolgot kapott parancsban: hogy megírja az ellátását, az élethosszát, tetteit, és hogy boldog vagy boldogtalan lesz (vagyis, hogy bemegy-e a Paradicsomba, vagy nem). Arra, Akin kívül nincs Istenség, valóban egyikőtök a Paradicsom embereinek tetteit cselekszi, amíg csak egy kartávolság lesz közte és a között, és ami meg lett írva, hatalmába keríti, tehát a Pokoltűz embereinek a tetteit kezdi cselekedni és így bemegy oda; és valóban egyikőtök a Pokoltűz embereinek tetteit cselekszi, amíg nem lesz csak egy kartávolság közte és aközött, és akkor ami meg lett írva neki, hatalmába keríti, tehát a Paradicsom embereinek tetteit kezdi cselekedni, és így bemegy oda.” (Bukhári)
Sok orientalista, akik azért tanulmányozták az iszlámot, hogy támadhassák, végül elfogadták. Deborah Potter  kijelentette: „Az iszlám, ami Isten Törvénye, nyilvánvaló a körülöttünk lévő természetben. Hegyek, óceánok, bolygók és csillagok a pályájukon haladnak Allah parancsára. Ők a teljes alávetés állapotában vannak Allah, a Teremtőjük parancsának, mint a szereplők a történetben, és Allahé a legjobb példa. Nem beszélnek, nem tesznek semmit, csak ha a szerző úgy dönt róluk. Így az univerzum minden atomja, minden lelketlen tárgy szintén az alávetés állapotában van.
Az ember azonban kivételt képez ez alól a szabály alól, mert Allah megadta neki a választás szabadságát. Lehetősége van alávetnie magát Allah parancsának, vagy lefektetni saját szabályait és vallását, ahogy neki tetszik. Sajnos legtöbbször a másodikat választotta. Az emberek Európában és Amerikában nagy számokban veszik fel az iszlámot, mert szomjazzák a lelki békét és a spirituális biztonságot. Sőt, sok keresztény orientalista és prédikátor, akik azért kezdték munkájukat, hogy lerombolják az iszlámot és megmutassák állítólagos hibáit, végül muszlimok lettek. Ez azért van, mert az igazság bizonyító erejű; nem lehet megcáfolni.”
Ma minden hit az iszlámon kívül sok kifogásolható tettet és parancsot tartalmaz. Olyan dolgokat parancsolnak a követőiknek, amelyek elfogadhatatlanok. Minden Próféta és Küldött saját népükhöz jött; míg Mohamed (Allah áldásai és békéje legyen vele) az egész emberiséghez küldetett.
Egy kétely az iszlám iránt és a válasz:
 Ne mondd: „Ha az iszlám igaz lenne, vagy annyira jó, ahogy mondod, a muszlimok gyakorolnák a vallásukat!” Azért mondhatod ezt, mert rossz tapasztalatod van muszlimokkal, akikkel találkoztál. De ugyanez a tapasztalatod minden egyes muszlim egyénnel? Hogy általánosíthatsz valamit, az egész muszlim populációra? Sok muszlim gyakorolja a vallását úgy, ahogy kell, míg mások nem; azok, akik nem gyakorolják az iszlámot úgy, ahogy kellene, megkapják megfelelő ellenszolgáltatást Allahtól.
A közlekedési lámpák azért vannak fent, hogy az emberek rendben vezessenek. Ha egy ember keresztülmegy a piros lámpán, ő veszélybe sodorja magát és másokat. Ha valaki ezt látja, igazságos kijelenteni, hogy minden ember a városban törvényszegő? Még ha valakinek sikerül megúsznia néhányszor, végül elkapják és megbüntetik azért, amit tett. Most, a muszlimokat figyelve, láthatsz néhányat, akik nem úgy alkalmazzák az iszlámot, ahogyan kellene, de ez nem jelenti azt, hogy minden muszlim rossz.
Egyszerűen kifejezve, aszerint ítéld meg az iszlámot, ami, és ne aszerint, amit a muszlimok tesznek.
Tudom, hogy a döntés, hogy elfogadjuk az iszlámot, nehéz, és bizonyos fokú bátorság kell hozzá.

WWW.ISLAMLAND.COM